Kezelhető a hazai munkaerőhiány a nyugdíjasok, a kisgyermekesek, valamint a közfoglalkoztatottak integrációjával – hangsúlyozta tegnap Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. Felidézte: az idősek munkavállalásának ösztönzésére már létrejöttek a nyugdíjas-szövetkezetek, a kisgyermekesek számára pedig a rugalmas munkaidő-beosztás jelenti a megoldást.
A közfoglalkoztatottakkal kapcsolatban az államtitkár jelezte: folytatódik a közfoglalkoztatásból a versenyszférába áttérést ösztönző program, amely mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak jelentős kedvezményt, ösztönzést nyújt.
– A kormány a korábbi évekhez hasonlóan három területre összpontosít a foglalkoztatáspolitikában – hangsúlyozta az államtitkár. Az első a képzési rendszer átalakítása. A felnőtt- és szakképzésben az elmúlt időszakban olyan változások kezdődtek, amelyeknek köszönhetően a képzés jobban kiszolgálja a piaci igényeket.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már lehetőség van rövid időtartamú, 30 órás tanfolyam elvégzésére is egy adott munkakör betöltéséhez.
Cseresnyés Péter a második fontos területként a munkaerő-mobilitás ösztönzését említette. Fontos, hogy januártól a minimálbér 60 százalékát, tehát 82 800 forintot is adhat adómentesen a munkáltató, ha a munkavállaló legalább 60 kilométernél messzebb él a munkahelyétől. A kormány tavaly kilométerenként 9-ről 15 forintra emelte a saját gépkocsival munkába járáshoz járó támogatás összegét is.
Továbbra is adómentes marad a dolgozók elhelyezése a munkásszállókon, ahol egy lakótérben csak egy embert lehet elszállásolni. A kormány újra kiírta a pályázatot munkásszállók építésére, így idén is ötmilliárd forintos keretösszeg áll az önkormányzatok rendelkezésére erre a célra.
A harmadik foglalkoztatáspolitikai terület a munkába állás támogatásához kapcsolódik. Cseresnyés kiemelte: január 6-án indult a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásokra fordítható támogatása, ötmilliárd forintos keretösszeggel. A program segítségével háromezer új munkahely jöhet létre. Simon Attila István, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy folytatódnak a korábban indított sikeres programok is.
Az Ifjúsági garanciaprogramban a 25 év alatti, nem dolgozó és nem tanuló fiataloknak jár támogatás. A fiatalok foglalkoztatása után jelentős támogatást kapnak a munkaadók, valamint az átképzésükhöz is elérhetők források, a 2010-ben indult programban 2021-ig 186 milliárd forintot használhatnak fel.
A program sikerét mutatja, hogy míg 2010-ben a fiatalok munkanélküliségi rátája 30 százalék volt, ez mára 10,4 százalékra csökkent. A 25 év feletti álláskeresők után is igényelhető támogatás, valamint a gyakornoki programok megvalósításához is igényelhetnek hozzájárulást a munkahelyek.
A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása szintén folytatódik. Ennek első részében egy testület megvizsgálja az induló vállalkozáshoz kapcsolódó terveket, majd ha azt sikeresnek ítélik, akkor a megvalósításhoz hárommillió forintos vissza nem térítendő támogatás jár.
Kedvező a tendencia a postánál
Mérséklődött a Magyar Postánál a munkaerő elvándorlása, elsősorban a logisztikai területeken ugyanakkor továbbra is átlagosan 743 fős átlagos létszámhiány volt tavaly az év első kilenc hónapjában – derül ki Fónagy Jánosnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárának egy írásbeli kérdésre adott válaszából. Kiemelte: a postai dolgozók tavaly átlagosan 14 százalékos béremelést kaptak, de a logisztikai dolgozók akár 25 százalékos felzárkóztatásban is részesülhettek. 2017 és 2019 között átlagosan összesen 32 százalékkal emelkedik a postai dolgozók keresete.