Egyáltalán nem cél a kisbefektetők kiszorítása – nyilatkozta a Figyelőnek Jászai Gellért, aki szerint hosszú távon kívánják a tőzsdén tartani a Konzumot és az Opimust. A Konzum elnök-vezérigazgatója a két cég stratégiai-partneri együttműködéssel összefüggő tulajdonszerzéseit kísérő fokozott érdeklődés okát abban látja, hogy a Budapesti Értéktőzsde rendszerváltás utáni történelmében nem sok példa akadt arra, hogy nyilvános vételi ajánlatot tegyenek tőzsdei társaságok részvényeire. Pedig törvény írja elő, hogy 33 százalékon felüli tulajdonszerzés esetén kötelező vételi ajánlatot tenni. Jászai hangsúlyozta, a vételi ajánlat a vevőkre nézve kötelező, a kisbefektetők dönthetnek úgy, hogy megtartják részvényeiket. A nagytulajdonos bízik abban, hogy a részvényesek velük tartanak majd a jövőben is, mert fantáziát látnak az Opimusban és a Konzumban.
„Minden körülmények között tőzsdén tartjuk majd a vállalatokat. Nagyon fontos számunkra a kisbefektetők bizalmának megőrzése, és remélem, hogy ők is optimisták a társaságok jövőbeli teljesítményével kapcsolatban” – fogalmazott Jászai Gellért, megjegyezve, hogy a cégekben nagy potenciál van. A két vállalat úgy hangolja majd össze az együttműködését, hogy az Opimus az ipari-, mezőgazdasági és médiaportfóliót fogja majd össze, míg a Konzum a turizmusra, az ingatlanfejlesztésre és a pénz- és tőkepiaci befektetésekre koncentrálhat. A pontos vállalti stratégiákat a társaságok áprilisi közgyűlést követően a menedzsment alkotja majd meg.
A Konzum és az Opimus stratégiájáról szólva az üzletember elmondta: alapvetően egy magyarországi fókuszú, de kelet-közép európai befektetésekre is nyitott cégcsoportot építenek, amelyben ma is számos ágazat, terület képviselteti magát, kezdve a turizmustól az agráriumon és a médián át az iparvállalatokig. Több olyan egyedi befektetési lehetőséget is vizsgálnak, amelyet közösen valósítanának meg külföldi partnerekkel, illetve tárgyalnak olyan nemzetközi befektetőkkel is, akik a tőzsdei társaságokba, vagy az általuk kezelt alapokba fektetnének be.
Arra a kérdésre, hogy a 2011 és 2015 közötti, sikeres nemzetközi tanácsadói munkát követően miért a Konzumra esett a választása, Jászai Gellért azt válaszolta: 2008 után a külföldi pénzügyi befektetők gondolkodása megváltozott, ezért olyan méretű és struktúrájú, lehetőleg patinás tőzsdei vállalatot keresett, amelynek nemzetközi befektetési fókuszú átformálása rövid idő alatt lebonyolítható volt. A Konzum Nyrt. pedig az egyik legrégebbi cég a Budapesti Értéktőzsdén, és tökéletes célpontnak tűnt a többi szempontból is. Elnök-vezérigazgatóként Jászai Gellért elmondása szerint jelentős munkát fektetett abba, hogy a társaságot valódi befektetés-szervező céggé formálja, a korábban életképtelen üzletágait leválassza, új tartalommal töltse meg és új stratégia mentén működtesse.
Mészáros Lőrinchez fűződő kapcsolatáról a Konzum elnök-vezérigazgatója azt mondta: barátságuk mellett az együttműködésük gazdasági ügy. „Mostantól üzleti érdekeltségeink egy részét integráljuk és a jövőben közösen kívánunk befektetni bizonyos iparágakban, amelyben kihasználjuk majd az Opimus és a Konzum közötti szinergiákat, mindezt pedig a lehető legátláthatóbb módon” – fogalmazott Jászai Gellért a Figyelőnek.
Mi történt a Konzum és az Opimus cégekkel?
Az Opimus – amelynek egyik leánycége, az Opimus Press birtokolja a Mediaworks kiadóvállalatot – valamint a Konzum március 3-án jelentették be, hogy hosszútávú stratégiai partneri együttműködést terveznek, amelyben Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója és egyik tulajdonosa szorosabbra fűzi üzleti kapcsolatát a turizmus, a pénzügyi- és tőkepiaci befektetések, a média, továbbá az ingatlanfejlesztés területén.
A felek február 24-óta több lépcsőben tették közzé tulajdonszerzéseiket, illetve a tulajdonosi struktúra átalakítását az Opimus Groupban és a Konzum Befektetési és Vagyonkezelőben, ezért mindkét cég kereskedését több alkalommal is felfüggesztették a tőzsdén. A BÉT honlapján tett bejelentések értelmében az Opimusban Mészáros Lőrinc magánszemélyként összesen 24,37 százalékra növelné részesedését, míg a Konzum érdekeltségei – a Konzum PE Magántőkealapon, a Konzum Management Kft.-n keresztül – összesen 40,4 százalékos tulajdont szereznének a vállalatban. Az összehangoltan eljáró felek befolyásszerzése ezzel már jócskán meghaladná a 33 százalékot, ezért kötelező nyilvános vételi ajánlatot kell tenniük az Opimus részvényeire. Az eljárás lefolytatására a felek a Konzum PE Magántőkealapot jelölték ki, de az ügylethez még a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyása is szükséges.
Mindeközben a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. tulajdonosi szerkezetét is jelentősen átszabták, a tőzsdei társaságból ugyanis Mészáros és Jászai kivásárolták a korábbi nagytulajdonos Forlev Kft.-t. A tranzakcióval Mészáros Lőrinc 19,57 százalékos, míg Jászai Gellért magánszemélyként 10,43 százalék, a Konzum PE Magántőkealap bevonásával pedig további 45 százalékos tulajdont szerezne az általa irányított vállalatban. Az ügylethez versenyhivatali jóváhagyás ugyan nem szükséges, de a Konzum PE Magántőkealap ebben az esetben is csak a kötelező nyilvános vételi ajánlati eljárás lefolytatásával növelheti tovább befolyását a Konzum Nyrt.-ben.