Nagy reményeket fűznek az Európai Unió döntéshozói a május elsején életbe lépő új közösségi vámkódexhez. A szabályrendszer – a várakozások szerint – a kontinens, így hazánk kereskedelmének kulcsfontosságú elemévé válhat: lökést adhat a gazdasági növekedésnek, fokozhatja a versenyképességet, közrehathat az állások számának emelkedésében, miközben visszaszoríthatja a feketézést.
Az ambiciózus célok elérésének egyik fő eszköze a vámeljárások teljes elektronizálása. A hatóságok – a szabályok szerint – egymással, valamint az ügyfelekkel is elektronikus csatornán kommunikálnak majd, s a jövőben a különféle adatokat is ilyen formában tárolják el. A papíralapú ügyintézés tehát a múlté lesz, lényeges azonban, hogy a teljes átállásra többéves, legkésőbb 2020-ig tartó felkészülési időt hagynak a passzusok. A nyilván költségigényes fejlesztéseket megkövetelő változtatás egyébként az ügyfelek és a hatóságok számára is előnyöket tartogat. A gazdasági szereplők egyszerűbb, gyorsabb ügymenettel számolhatnak, s talán az adminisztrációra is kevesebb erőt kell majd áldozniuk. Az elektronizálás másfelől lehetőséget ad a piac tisztítására, vagyis arra, hogy a hivatalok még hatékonyabban szűrjék ki a jogsértő résztvevőket.
Átalakul a büntetések rendszere is, a módosítás szintén a jogkövető magatartást igyekszik előmozdítani – ez már abból a jogszabálytervezetből derül ki, amelyet a napokban tett közzé a szaktárca. Bizonyos részletkérdések, így a szankciók ügyében ugyanis a tagállamok jogalkotóinak ki kell egészíteniük az uniós szabályokat. A minisztérium előterjesztése szerint a rosszhiszemű szabályszegők szigorú szankcióra számíthatnak: felmerülhet az érintettek engedélyének visszavonása, felfüggesztése, módosítása, valamint pénzbírság is. A legfontosabb újításnak ez ügyben mégis az nevezhető, hogy a paragrafusok a jelenleginél nagyobb mértékű kedvezményhez juttatják a jogsértéssel önként felhagyó és a legális viszonyokat maguktól visszaállító vállalkozásokat. Ez a megoldás – áll a tervezet indoklásában – növelheti a vámhatóság működésének hatékonyságát is, hiszen az önellenőrzés lehetőségét megnyitja az érintett gazdasági szereplő számára. Az állami erőforrások így jobban eloszthatóak.
– A vállalkozásoknak érdemes áttekinteniük az új szabályokat; sok más mellett módosulnak például az úgynevezett engedélyezett gazdálkodói státusz megszerzésének, fenntartásának feltételei is – mondta lapunknak Deák László, a PwC adótanácsadó társaság cégtársa. – Ezentúl – mutatott rá a szakember – az engedély kiváltóinak igazolniuk kell, hogy az adószabályokat nem sértették meg súlyosan vagy ismételten, emellett lehetővé kell tenniük áruforgalmuk szigorú ellenőrzését. Az újítások közül a szakember megemlítette a központi vámkezelés megoldását is. – Ennek révén mód nyílik például arra, hogy a magyar vállalkozás idehaza vámkezelje áruját akkor is, ha a szállítmány – mondjuk – még egy német kikötőben várakozik – magyarázta Deák László. Egy másik újdonság pedig arra ad majd lehetőséget, hogy a cég önbevallás útján – lényegében a hatóság helyett – maga végezze el a vámkezelést. Utóbbi módszer a szakértő szerint szélesítheti a cégek mozgásterét, de növeli is a módszert választók felelősségét.
Sajátos érdekességként említhető meg, hogy az új vámkódex megszünteti a dunai hajózás hátrányos megkülönböztetést. Eddig csak a rajnai vízi utakat használhatták a fuvarozók anélkül, hogy vámbiztosítékot kellett volna letenniük, a jövőben a mentesség a Dunára is érvényes lesz. A módosítás magyar javaslatra került a szabályok közé.