Több ponton módosítja a Földművelésügyi Minisztérium az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok (zöldítés) összességét tömörítő előírásokat – közölte pénteken Czerván György egy kecskeméti agrárkonferencián.
A tárca agrárgazdaságért felelős államtitkára szerint kibővül például az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája, valamint az elmúlt két év tapasztalatai alapján fenntartási időszakot írnak elő. Ez utóbbi előírás célja, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése.
A nitrogénmegkötő növények esetében a közönséges vagy veteménybab termesztési idejét a hazánkban alkalmazott termesztési technológiához igazítják.
Az államtitkár ismertette a nemzeti támogatások változásait is, miszerint a szőlő- és gyümölcsültetvények műveléséhez nyújtott gázolaj-támogatás összege literenkénti 95 forintról 105 forintra nő, ugyanakkor megjegyezte, hogy a forrást továbbra is évente hektáronként legfeljebb 100 liter után lehet igényelni.
A szőlőültetvényeken megvalósuló növényegészségügyi védekezést az agrártárca 2017-től az eddigi 50 százalék helyett 75 százalékosra emeli, amellyel párhuzamosan a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő, 8000-ről 12 ezer forintra. Emellett a tárca egy új támogatási konstrukciót vezet be, amelyet a juh- és kecsketartó gazdák igényelhetnek 2017-ben.
A támogatást a tenyésztésbe vont hímek után kaphatják meg a gazdák.
A forrás a tenyészállat értékének 75 százalékát érheti el, a teljes keret 300 millió forint.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint az agrártámogatásoknak köszönhetően az utóbbi években stabilabbá vált a termelők helyzete.
– Az agrártámogatások komoly szerepet játszanak abban, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult – emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakban a Közös agrárpolitika részeként Magyarországnak – a közvetlen támogatásokat és a piaci intézkedések forrásait tekintve – összesen 8,9 milliárd euró áll rendelkezésére.
A vidékfejlesztési forrásokra pedig 4,1 milliárd euró európai uniós és hazai forrás biztosított.
– Magyarország pozíciója az uniós támogatások tekintetében az egyik legjobb, fontos célkitűzésünk, hogy ez az arány a következő költségvetési ciklusban se romoljon – jegyezte meg.
A területalapú támogatásokkal kapcsolatban elmondta: tavaly összesen 176 961 termelő igényelt alaptámogatást mintegy 4,9 millió hektáros területre. Ennek keretösszege mintegy 224 milliárd forintot tesz ki, melyből az alaptámogatás egy hektárra viszonyított összege mintegy 45 ezer forint.
Ehhez adódik még a zöldítés, amellyel több mint 70 ezer forintos támogatás érhető el.