– Hat témában várhatók szabálymódosítások a versenyképességi tanács észrevételei nyomán, amelyek rövid távon is segíthetik Magyarország felzárkózását a versenyképességben – mondta tegnap Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a testület első ülését követően közölte: a kormány célja, hogy a versenyképesség növelésével együtt a bérek is tovább emelkedjenek Magyarországon; ezért kezdeményezte a testület felállítását.
Az első ülésen a tanács tagjaival folytatott egyeztetések nyomán a Nemzetgazdasági Minisztérium több kérdésben is átgondolja a jelenleg hatályos szabályozást. A versenyképesség javítása érdekében rövid távon mindinkább vállalkozásbarát szabályozásra lehet számítani a cégalapítás, az építési engedélyek, az energiaellátás ügyintézése, az adóadminisztráció, a céges kistulajdonosok védelme, valamint a fizetésképtelenség, vagyis a csődeljárások terén.
A testület a tervek szerint – a nemzetgazdasági miniszter elnökletével – háromszor tanácskozik még a nyárig. Tagjai a nemzetgazdasági miniszter mellett Bársony Farkas, az Amerikai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Csath Magdolna, a Szent István Egyetem professor emeritája, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára, Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke, Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, Jánoskuti Levente, a McKinsey & Company budapesti irodavezetője, Dale A. Martin, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke, valamint Parragh László, az MKIK elnöke.
A miniszter ismét hangsúlyozta: a magyar gazdaság kedvező pályán van, a tavalyi bérmegállapodás miatt a munkavállalók és a munkáltatók kilátásai is javulnak. Továbbra is kihívást jelent azonban, hogy Magyarország termelékenységben és versenyképességben elmarad régiós társaitól, és a nyugati országokhoz képest még több kell a felzárkózáshoz. A versenyképességi tanács a rövid távon orvosolható problémákon kívül a gazdaság számára fontos, hosszú távú kérdésekkel is foglalkozik, mint amilyen az oktatás vagy a munkaerőpiac jövője. A testület legközelebb áprilisban ülésezik.
Stabil lábakon a gazdaság
A magyar gazdaság teljesítménye továbbra is szilárd, egyre nagyobb hangsúlyt kap a belső kereslet – áll az Európai Bizottság Magyarországról készített, tegnap bemutatott, időszakos országjelentésében. A tagállamok gazdasági kilátásait felmérő kutatás szerint a magyar reál-GDP meghaladja a válság előtti csúcsértéket. Mint Hornung Ágnes, a gazdasági tárca államtitkára tegnap a jelentés kapcsán elmondta, a kormány bízik benne, hogy az egyes kihívásokat, amelyeket a jelentés azonosított, orvosolni lehet, azonban ki kell emelni az egyik legfontosabb megállapítást is, miszerint a hazai gazdaság szilárd lábakon áll, több másik uniós tagállammal szemben, nincsenek strukturális fenyegetettségek. Hornung Ágnes szerint a következő években – a jelentés észrevételeinek megfelelően – olyan lépések várhatók, amelyek növelik a beruházási rátát, így az stabilan 20 százalék körül lehet a következő években. Egyúttal utalt arra is, hogy a korábban sokat vitatott hazai közmunkaprogramot immár elismeréssel illette az Európai Bizottság, továbbá a kormányzat folytatja azokat az intézkedéseket, amelyekkel a jelenleg még közfoglalkoztatásban lévők piaci alapú munkához és jövedelemhez jutnak. Hozzátette, a kormány is tisztában van több olyan szabályozási területtel, amelyet a jelentés a versenyképesség korlátjaként emelt ki, ezekben is várható változás, mivel a kormányzat kiemelt kérdésként kezeli a gazdaság versenyképességének javítását.