A hatóság tájékoztatása szerint a hideg tél miatt a szokásosnál is nagyobb mennyiségű elhalt biomassza keletkezett, elsősorban a nem művelt területeken. Márpedig a száraz fűnek elég egy szikra és lángra kap, a kialakuló egy négyzetméteres vegetációtűz kerülete pedig a százszorosára, területe tízezerszeresére képes nőni az első fél óra alatt. A tüzek lángmagassága az egy-két métert is elérheti – figyelmeztetett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A tapasztalatok szerint szinte minden esetben emberi mulasztás miatt alakul ki a helyzet: a tavaszi tüzeket elsősorban a gondatlanul, gyújtogatás jelleggel végzett tarlóégetések okozzák, pedig a jogszabály – szabályozott keretek között – már megengedi az irányított égetést. De míg az irányított égetésnél a szakemberek gondosan figyelnek, hogy egyszerre csak kisebb területeket égessenek, és a tüzet eloltsák, a tarlógyújtogatók (a köznyelvben „gyufával kaszálók”) nem törődnek a következményekkel, a veszélybe kerülő házakkal, erdőkkel, állatokkal, természeti értékekkel.
A Nébih leszögezte: tavasz küszöbén, a növényzet kizöldüléséig tartó két-három hetes időszakban fokozott óvatossággal kell eljárni, ha a szabadban tüzet használunk.
További tanácsokat is megfogalmaztak a szakértők. Eszerint ha lehet, a kiskertben inkább komposztáljunk és ha az önkormányzati rendelet meg is engedi az égetést, azt halasszuk későbbre, ne a mostani időszakban lássunk neki. A jó idő a természetbe csalogatja a kirándulókat, viszont ne feledjük, erdőben csak a kijelölt tűzrakó helyeket szabad használni, és távozás előtt gondosan el kell oltani a tüzet. A tarló, gyep égetését pedig ugyancsak szabályosan végezzük, vagyis kérjünk rá engedélyt, és készítsük el a szükséges tűzpásztákat. Alapvető, hogy szeles időben ne gyújtsunk tüzet, mert a lángok terjedését már egy kisebb szél is jelentősen felgyorsíthatja.