Az Ericsson legfrissebb felmérése alapján a legerősebben hálózatba kapcsolt társadalmak sorának élén Stockholm áll. Ebben az évben London, Koppenhága, Szingapúr és Párizs követi a skandináv fővárost, de jelentős fejlődésen esett át Barcelona, Isztambul és Jakarta. Talán meglepő, de a cég indexe visszaesésre mutatott rá Hongkong, Moszkva és Dubaj esetében is. A folyamatok magyarázata szerint ez a felzárkózást mutatja, tehát az alacsony infokommunikációs fejlettséggel rendelkező városok általában gyorsabban fejlődnek, mint a fejlettebbek. A felmérés információs és kommunikációs technológiai részében ugyanakkor London megszerezte az első helyet Stockholm elől, Szingapúr pedig harmadik lett.
A mutató 41 város teljesítményét méri a fenntartható városi fejlődés, illetve az információs és kommunikációs technológiai (ikt) fejlettség területén. Ezek között ugyan nem szerepel Budapest, de a társaság nemrégiben elvégzett egy felmérést a magyarországi okostelefon-használók szokásairól. Mint azt Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója lapunk érdeklődésére kifejtette, a tanulmány szerint fővárosunkban hatalmas mértékben nőtt az összekapcsolt eszközökhöz való hozzáférés.
A magyar fogyasztóknak az internetes tevékenységekben való részvétele nagyon hasonló képet mutat a nyugat-európai fogyasztóknál tapasztaltakhoz. A 2016-os Hálózatba kapcsolt társadalom városindex alapján a cég pozitív összefüggést talált a társadalmi és gazdasági fejlődés, valamint az ikt-szektor bővülése és modernizálódása között. Az is világossá vált, hogy az iparág segíthet csökkenteni a fejlődés környezetre gyakorolt hatását is egy fenntarthatóbb növekedés elősegítésével. Az okos várostervezés ugyanis kritikus jelentőségű az Egyesült Nemzetek Szervezete által kitűzött fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok elérésében.
A városok többek között aktív szerepet töltenek majd be az éghajlat-politikában, a szegénység csökkentésében, az egészségügyi és az oktatási színvonal emelkedésében, valamint a társadalmi elfogadottság és a pénzügyi részvétel javításában is. Ahhoz, hogy a városokban a jelen helyzethez képest egy fenntarthatóbb állapot jöhessen létre, számos intézkedésre van még szükség a tanulmány szerint. A jövőben a befektetési tervekben alapvető infrastruktúraként jelennek meg a kommunikációs hálózatok. A különböző szektorok (például szállítmányozás, energia vagy közbiztonság) fejlesztési terveiben és a városok együttműködésében is nagyobb szerephez jut az iparág.
Erik Kruse, az Ericsson közösségi kapcsolatokért felelős vezetője elmondta, hogy az ENSZ becslése szerint a a világ népességének 70 százaléka városlakó lesz 2050-re. Az okosváros-kezdeményezések mostanáig a már létező rendszerek (például okosszállítmányozás) optimalizálására használták csak az információs és kommunikációs technológiát. Ugyanakkor a már meglévő struktúrákat újra kell gondolni, hiszen a jövő hálózatba kapcsolt társadalmát a megbízhatóság, az együttműködés, a részvétel és a mobilitás jellemzi.
Nagy sebességre vált Kelet-Magyarország
Újabb 13 városban kapcsolta fel a 300 megabites mobilinternetet 4G hálózatán a Telekom. Nyíregyháza után most nyolc kelet-magyarországi megyeszékhelyen és öt további városban indította a nagy sebességű szolgáltatást. Ezzel a cég 4G+ (LTE-Advanced) technológiára, azaz a jelenleg hazánkban elérhető leggyorsabb mobilinternet-technológiára épülő bázisállomásainak száma százra emelkedett. A fejlesztésben érintett városok: Békéscsaba, Debrecen, Eger, Kecskemét, Miskolc, Salgótarján, Szeged, Szolnok, továbbá Baja, Cegléd, Gödöllő, Gyöngyös és Karcag. A tervek szerint az év végéig további több száz újabb bázisállomáson kapcsolja be a vállalat a 4G+ technológiát.