Hozzátette: 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, 3 százalék körüli inflációval számolnak a következő évre, ami azt is jelenti, hogy a nyugdíjak emelése is ezt követi majd. A tartalék nagysága az ideivel megegyezően 203 milliárd forint lesz – mondta. A jövő évi költségvetést május másodikáig kell átadniuk a parlamentnek. Varga Mihály elmondta: a költségvetés további részeit a tanács döntését követően ismertetik majd a nyilvánossággal.
Közölte: módosítják az idei költségvetést, amit részben a tavaly novemberben megkötött hatéves bérmegállapodás tesz szükségessé. A földárverésekből származó bevétel jelentős részét 2017-ben fizették be a gazdák a költségvetésbe, ami az idei költségvetés bevételeit jelentősen javítja, ezért kell azt átvezetni.
Tájékoztatott arról, hogy az adókkal kapcsolatban még tartanak az egyeztetések a kormányon belül, és a munkaadói-munkavállalói partnerekkel.
Az adótörvényeket egy hét múlva nyújtják be a parlamentnek – mondta. Két területen lesz jelentős változás, egyrészt az internet szolgáltatások áfája 18-ról 5 százalékra fog csökkenni 2018-ban. Javasolni fogják a kisüzemi sörfőzdék esetében, hogy az eddigi 8 ezer hektoliter helyett 200 ezer hektoliternél kelljen a jövedéki adónak csak az 50 százalékát megfizetni – közölte a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály más témában tartott sajtótájékoztatón hozzátette: további egyeztetésekre van szükség ahhoz, hogy minden érdekelt számára elfogadható, és megfelelő módosítások szülessenek majd.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kedden beszélt a vasárnapi szabadnappal és bérpótlékkal, a minimális eladói létszámmal és az áruk minőségével kapcsolatos kereskedelempolitikai tervekről. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy döntés egyik kérdésben sincs, de várható, hogy még áprilisban előterjesztik az indítványt.
A politikus kifejtette: van olyan javaslat, hogy a kiskereskedelemben havonta legalább két szabad vasárnapjuk legyen a dolgozóknak, amikor pedig munkát végeznek a hét utolsó napján, kapjanak bérpótlékot.
Fogyasztóvédelmi okokkal magyarázta azt a tervet, hogy forgalom- vagy négyzetméter-arányosan minimális eladói létszámot írnának elő, ahogyan azt is, hogy ha egy Magyarországon és külföldön is forgalmazott termék beltartalma eltérő, azt fel kellene tüntetni az árun. Felmerült a kéretlen reklámok kérdése is – mondta Kósa Lajos, de jelezte, hogy ő nem támogatja a reklámra fordítható összeg korlátozásának tervét, mert ez sérthetné a gazdálkodás szabadságát. Többször is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy döntés még egyik kérdésben sincs.