Mindez azonban csak hosszabb távon lenne hatással a magyar gazdaságra, a rövid távú kilátások továbbra is jók: 3,7 százalék körüli gazdasági növekedés és 2,4 százalékos infláció mellett a következő évben az euró árfolyama változatlanul 303–318 forint között mozoghat.
A forgatókönyv szerint a részt vevő tagországok közös pénzügyminisztériumot és költségvetést állítanának fel, továbbá az unió minden területén szorosabbá fűznék az integrációt. A folyamat lezárása után az EU inkább egy szabadkereskedelmi övezet lenne, a szűkebb politikai és gazdasági uniót pedig a mag-Európához csatlakozott tagországok alkotnák.
Az Equilor szerint Magyarország szempontjából mindenképpen kedvezőtlen lehet a projekt folytatása, hiszen jelentősen megváltozna az uniós támogatási rendszer, a mag-Európán kívüli tagállamok a jelenleginél nagyságrendekkel kevesebb forrást kapnának az EU-tól. A kelet-európai országok közül Csehország és Szlovákia már jelezte, hogy érdeklődik a lehetőség iránt, de Románia is a maghoz szeretne tartozni. Németország és Franciaország mellett Belgium, Olaszország, Hollandia és Luxemburg is a szorosabb unió mellett foglalt állást, és valószínű, hogy a balti államok, továbbá Ausztria és Szlovénia is csatlakozik hozzájuk.