Míg 2015-2016 telén átlagos szinten alakultak a magyar áramtőzsdén (HUPX) a másnapi órás jegyzett árak, addig a mögöttünk álló télen kiugróan magas értékeket regisztráltak. Január 11-én extrém mértékben kilőttek az órás jegyzések árai, megawattóránkénti (MW) 150 euró körül állapodtak meg hosszú távon, de előfordult 300 eurós kötés is – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) elemzéséből, amelyben a fenti időszak áramdrágulásának okait vizsgálták. Míg a régiónkban a szerbiai és a szlovéniai árak esetében is megfigyelhető hasonló „ártüske”, addig ezen a napon a cseh, a szlovák, a román és a német piacon nem tapasztaltak ilyesmit.
A régióban az extrém hideg miatt megnőtt az áram iránti igény, Magyarországon decemberben és januárban átlagosan 6,5 százalékkal. Január 11-én 1000 MW-nyi többletkereslet jelent meg az egy héttel későbbi állapothoz képest, míg ugyanezen a napon 200 MW-tal csökkent az Ausztria irányából érkező import, márpedig onnan, valamint Szlovákia és Ukrajna felől tudja hazánk beszerezni az általában olcsó áramot. A nagy hideg hatására drasztikusan lecsökkent a mátrai erőmű által előállított áram mennyisége, mert az összefagyott lignitet nem tudták felhasználni. Ez a mintegy 1000 MW-os kiesés az 5000-6000 MW-os fogyasztással összevetve igen jelentős. További, tervezett és nem tervezett erőművi kiesések is rontottak a helyzeten, de a termelésben maradt létesítmények mellett maradt még mintegy 240 MW-nyi, úgynevezett szekunder tartalék kapacitás, tehát az ellátás veszélyeztetettségéről nem volt szó.
A magyar „árrégióban” a fenti időszakban összesen 2440 MW-nyi esemény történt, ami a térség 17 ezer MW-os fogyasztásának 15 százaléka, tehát jelentősnek mondható. Ehhez hasonló, egymástól részben független események láncolata a jövőben is könnyen előfordulhat, amit a nagyon magas, időszaki árakra építő erőművekbe befektetők használhatnak ki eredményesen.