A nyugati országok diszkriminatív lépéseire válaszul a NiT Hungary aláírásgyűjtést indít tagjai körében, tiltakozásul az ellen, hogy több nyugat-európai országban szociális csomagba bújtatott piacvédelmi eszközöket vezetnek be – jelentette be Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára. A fuvarozói érdekvédelmi szervezet vezetője egy sajtótájékoztatón felidézte: a kelet-európai országok csatlakozásával 2004-ben kinyílt a világ ezen államok fuvarozói előtt, akik tíz év alatt jelentős részt hasítottak ki az európai közúti szállítási piacból.
A lengyelek 25, az észtek 11, a magyarok 4,5 százalékot szereztek meg a fuvarpiacon, amit a nyugati fuvarozócégek piacvesztésként éltek meg – részletezte Dittel Gábor. A piacvesztés következményének nevezte az érdekképviseleti vezető azt a 2015-ös német jogszabályt, amely az országba belépő kamionok vezetői számára a németországi minimálbért írta elő. Bár a szabályozás miatt kötelezettségszegési eljárás indult Németország ellen, példáját követte Franciaország, Hollandia, Olaszország és Ausztria is.
A dolog mára odáig fajult, hogy kilenc nyugat-európai ország az Európai Bizottsághoz fordult azzal a javaslattal, hogy tegyék általánossá a helyi minimálbért a külföldi fuvarozóknak. Mindezzel többek közt 15 ezer magyar fuvarozó munkahelyét veszélyeztetik.
A nyugati államok érvelésükben a kamionsofőrök szociális érdekeire hivatkoznak, a valódi szándék azonban a keleti országok fuvarozóinak a kiszorítása – mondta Deli Andor, a Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP) képviselője, az EP közlekedési és idegenforgalmi bizottságának tagja, akit telefonon kapcsoltak Brüsszelből.
A politikus elmondta, hogy bár a magyar, lengyel és lett képviselők rendszeresen napirendre tűzik a kérdést, a Németország elleni kötelezettségszegési eljárás egy helyben topog. Deli Andor szerint okot ad a reménykedésre, hogy az unió soros elnökségét Lettország adja az év második felében, így vélhetően nem sikkadnak majd el a kelet-európai országok kezdeményezései.
Eközben az Európai Unió Bírósága bejelentette, hogy ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely az úthasználati díj megfizetésének elmulasztását úgy bünteti, hogy nem veszi figyelembe a jogsértés súlyát, a szabályok bármekkora megsértése esetén átalányösszegű bírság kiszabását írja elő.
A luxembourgi székhelyű bíróság két hasonló ügyben hozott közös ítéletében aláhúzta, a jogsértések visszaszorítására irányuló szankcióknak összhangban kell állniuk a jogsértés súlyával a tényleges visszatartó erő biztosítása érdekében, az arányosság általános elvének tiszteletben tartásával.