Eladta kisebbségi tulajdonrészét a Gránit Bankban a magyar állam – jelentette be tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A nyertes E.P.M. Kft. a bank indulásától kezdve résztulajdonosa a hitelintézetnek, kilenc további részvényes mellett, a cég egyedüli tulajdonosa Hegedüs Éva, aki egyben a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója. A nyertes pályázó 4,5 milliárd forintot ajánlott a teljes, 36,5 százalékos állami részvénycsomagért, így az állam közvetlen pénzügyi nyereséggel tudott kiszállni a befektetésből. Az állam 2013-ban 2,6 milliárd forint tőkeemeléssel szállt be a Gránitba, ezt 2015-ben másik – 1,7 milliárd forintos – tőkeemelés követte.
– A Gránit az elmúlt évek sikeres működésének köszönhetően középbankká vált, az állam pedig – ahogy ezt 2015 elején az EBRD-vel kötött együttműködési megállapodásban is rögzítette – nem kíván tartós tulajdonrészt birtokolni a kereskedelmi bankrendszeren belül – mondta Varga Mihály. Az állami részvénycsomagot kezelő Nemzetgazdasági Minisztérium júliusban nyilvános, kétfordulós értékesítési pályázatot hirdetett. Az első körben több indikatív ajánlat is érkezett a nyílt felhívásra, amelyekből végül csak Hegedüs Éva cége nyújtott be kötelező érvényű ajánlatot.
A Magyar Idők kérdésére Varga Mihály elmondta, a korábbi vállalásoknak megfelelően a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Budapest Bankot is eladja az állam, a folyamat jövőre lezárul. Az eladás módjáról még nincs végleges döntés, korábban az is felmerült, hogy tőzsdére vinnék a pénzintézetet. Elmondása szerint jelenleg az értékesítés előkészítése zajlik, készülnek a háttérszámítások.
A Budapest Bankon kívül még az osztrák Erste Bank hazai leányvállalatában van az államnak 15 százalékos tulajdonrésze, amit az EBRD-megegyezés megerősítéseként vásárolt meg.
Brókerházat bírságolt a jegybank
Összesen 42 millió forint bírságot szabott ki az eBrókerházra a Magyar Nemzeti Bank. A bírságot többek közt a tevékenységét nem maradéktalanul az ügyfélérdekekkel összhangban végző végrehajtási partner alkalmazása, a hiányos és megtévesztő befektetői tájékoztatás, valamint az összeférhetetlenségi és a pénzmosás kiszűrésére hivatott szabályok megsértése miatt szabták ki. A jegybank tegnapi közlése szerint a vizsgálat megállapította, hogy az ügyfelek megbízásainak teljesítésére alkalmazott végrehajtási partner érdekei nem voltak teljes mértékben összhangban a befektetők érdekeivel.