A GfK átfogó elemzést készített 32 európai ország kiskereskedelméről: ebben értékeli a vásárlóerőt, a kiskereskedelem részesedését a háztartások privát fogyasztásából, az inflációt, az értékesítési terület termelékenységét, és előrejelzést ad a 2017. év forgalmára vonatkozóan. A vásárlóerő tavalyi alakulásáról a piackutató intézet megállapította, hogy a csökkenő munkanélküliség és a jövedelmi szint enyhe növekedése pozitív hatással volt számos területre. A 28 országot magába foglaló Európai Unióban (EU–28) 2016-ban az egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 16 153 euró volt, ami 0,7 százalékos (nominális) növekedést jelez a megelőző évhez képest. A legnagyobb növekedési rátával Közép- és Kelet-Európa országai büszkélkedhetnek. A hazai trendeket figyelembe véve elmondható, hogy Magyarországon az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő a tavalyelőtti 5239 eurót meghaladva 2016-ban 5549 euró volt.
Erre az esztendőre a GfK stabil 1,4 százalékos forgalmi növekedést prognosztizál az EU 28 országában. Nagy-Britannia kilépésével a kiskereskedelmi forgalom 2,2 százalékkal nő. A növekedéssel érintett régiók körében nem történik változás 2017-ben az egy évvel korábbi állapothoz képest: továbbra is Romániában (+8,9 százalék) és Magyarországon (+5,7 százalék) a legdinamikusabb a fejlődés üteme. A GfK Horvátországban, Bulgáriában és a balti államokban 4-5,5 százalékos növekedést valószínűsít. A forgalom növekedése Lengyelországban várhatóan 5,3 százalékot ér majd el a lengyel zloty felértékelődése, a jövedelmek és az árak emelkedése nyomán. A csökkenő forgalom jegyében eltelt két év után a Görögországban működő bolti kiskereskedelem is fellélegezhet, köszönhetően a 2017-re prognosztizált mérsékelt – egyszázaléknyi – növekedésnek.
Az európai lakosság rendelkezésére álló jövedelmek fokozottan áramlanak az egészségügyi, valamint a gasztronómiai szektorba, és egyre nagyobb arányban online vásárlásokat, valamint lakhatási költségeket fedeznek – állapítja meg a piackutató intézet. Az árak 2016-ban Európa-szerte egyre emelkednek, az EU 28 országában 0,3 százalékkal. Tavaly 11 európai országban jelent meg a defláció, különösen a kelet- és délkelet-európai régióban. Az Európai Bizottság 2017-re az EU–28-ban 1,8 százalékos inflációval kalkulál. Pénzük értékének csökkenésével az idén az észt és különösen a brit fogyasztóknak kell számolniuk.
A fejlődés Európában ugyanakkor egyenetlen, az eladótér összességében 0,7 százalékkal nőtt 2016-ban az unió 28 országában – összegzi a GfK. Ausztriában és Hollandiában az eladótér 2016-ban abszolút és egységnyi értelemben egyaránt elmaradt a megelőző évi szinttől. Ennek ellenére a két ország – Belgiummal együtt – továbbra is a legnagyobb egy főre jutó eladott értékeket mondhatja magáénak a tanulmányban vizsgált államok közül.
Kelet- és Közép-Európában az eladótér mérete a kedvező fogyasztói hangulat és a kiskereskedelem többnyire átlagon felüli bővülése mellett nőtt.
A bolthálózatok konszolidációja és a telített nyugat-európai piacokon az egyes termékcsoportok növekedése tekintetében lassulást mutató online kereskedelem egyaránt pozitív hatást gyakoroltak az egységnyi eladótér termelékenységére a bolti kiskereskedelem egészét tekintve. Ahogy a korábbi években is, az egységnyi eladótér Luxemburgban, Svájcban, Norvégiában és Svédországban bizonyult a legtermelékenyebbnek.
Ugyanakkor a menekültkérdéssel és a terrorizmus állandó témája mellett a brexitszavazás, a tagállamokban felerősödő nacionalista hangok és a Törökországban növekvő politikai feszültség mind-mind újabb kihívások elé állították az Európai Uniót. E fejlemények ellenére az európai gazdaság szilárdnak bizonyult és megfelelően teljesített. A privát fogyasztás Európa-szerte a gazdasági fejlődésnek újra fontos ösztönzőjévé vált, és a kiskereskedelem is ebből profitált.