A szakemberhiány tavalyi súlyosbodásával csökkent az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalék hazánkban, tehát azoknak a száma, akik alulfoglalkoztatottak, de dolgoznának, ugyanakkor nem regisztrált álláskeresők, vagy egyéb okokból nem szerepelnek a statisztikákban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2016-os munkaerőpiaci összefoglaló kiadványából.
Ők tavaly 421 ezren voltak, 114 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben. Nagyon magas viszont azoknak a száma, akik inaktívak, azonban nem számítanak munkaerő-tartaléknak: számuk meghaladta a 2,786 millió főt a 15–74 éves korosztályban, a mutató csökkent 2015-höz képest. Ez elsősorban demográfiai okokra vezethető vissza: a két legnagyobb csoport létszáma – a nyugdíjasoké, illetve a tanulóké – egyaránt jóval elmaradt a tavalyitól. Az előbbiek esetében ez a nyugdíjkorhatár növekedésével, utóbbiaknál pedig az érintett korosztályba tartozók létszámának csökkenésével hozható összefüggésbe. Viszonylag állandó az úgynevezett egyéb inaktívak létszáma, azoké, akik nem tanulnak és állandó (szociális típusú) jövedelemmel sem rendelkeznek. Az idetartozó közel 138 ezer nő jelentős része klasszikus háztartásbeli, aki családi kötelezettségei miatt szorult ki a munkaerőpiacról, míg 15 ezren egészségi állapotukkal indokolták a távolmaradást.
A munkaerő-kereslet is folyamatosan nőtt tavaly. Míg tavaly év végén az 5 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások átlagosan 40 ezer főt vettek volna fel összesen, addig 2014-ben ez az adat a 20 ezer főt is alig haladta meg. Tavaly a versenyszférán belül az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ágban volt létszámarányosan a legtöbb betöltetlen állás, több mint másfélszerese a versenyszféra egészére jellemző átlagnak. A feldolgozóipar gazdálkodó szervezetei 2016 negyedik negyedévében 15 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek, ami 2,2 százaléka volt az összes álláshelynek. A második legnagyobb létszámot foglalkoztató nemzetgazdasági ágban, a kereskedelemben az üres álláshelyek száma 4,1 ezer volt. A feldolgozóiparon belül az év végére az üres álláshelyek aránya kiugróan magas, 4 százalékos volt a gyógyszergyártás vállalkozásainál, ezt a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártását végző csoport követte 3,7 százalékkal. A legnagyobb számú támogatott munkaerőigény Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékből érkezett, míg a nem támogatott formában betölteni kívánt állások többsége a fővárosban, illetve Győr-Moson-Sopron, Pest és Zala megyében volt.