- Magyarország kilenc hellyel került előrébb a világ országainak versenyképességi rangsorában
- Kedvezően alakultak a pénzpiacok, javult az üzleti és az innovációs környezet
- Több kedvező változást nem is tartalmaz a jelentés
Varga Mihály, aki az Orbán Viktor miniszterelnök vezette delegáció tagjaként tartózkodik Szingapúrban, kiemelte: a WEF rangsorában az ország komoly előrelépést mutatott fel a pénzügyi és tőkepiacok intézményrendszerének változásában. Az elmúlt évek komoly munkája van amögött, hogy sokkal segítőbb, stabilabb lett ez a környezet – mondta.
A miniszter hangsúlyozta, a bankok pozíciója ma sokkal stabilabb, mint a korábbi években, ami részben annak is köszönhető, hogy a kormány megállapodott nemzetközi intézményekkel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és hazai banki szereplőkkel arról, milyen módon stabilizálják a banki rendszereket.
Több kedvező változás még nem szerepel a jelentésben, ezért arra lehet számítani, hogy jövőre Magyarország még előrébb léphet a versenyképességi rangsorban – mondta a tárcavezető.
Megjegyezte: azok a vállalatvezetők, akik részt vettek a felmérésben, érzik a saját cégeiken keresztül, hogy a gazdasági növekedés és a kiszámítható környezet mennyiben segíti a működésüket. Ennek köszönhető szerinte, hogy Magyarország az elmúlt években nem tapasztalt mértékben léphetett előre a rangsorban.
A szingapúri látogatásról szólva Varga Mihály arról is beszélt, hogy a délkelet-ázsiai ország a versenyképességi rangsorokban rendszerint előkelő helyet foglal el.
Mint mondta, Szingapúrban rugalmas az üzleti környezetet segítő a gazdaságszabályozás, ilyen helyeken pedig jól érzik magukat a startup vállalkozások.
Magyarország sem áll rosszul ebben a tekintetben – mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter -, Közép-Európában éppen nálunk van az egyik legerősebb „startup kultúra”, de érdemes megvizsgálni, Szingapúr mit csinál másként.
Ez is a témája a mostani szingapúri látogatásnak: vannak olyan vállalkozások, amelyek konkrétan szingapúri partnereket keresnek startup területen, és vannak olyan intézményi szereplők, amelyek pedig az ilyen cégek támogatásáról, világpiaci megkapaszkodásuk elősegítéséről tájékozódnak – fejtette ki Varga Mihály.
Az NGM MTI-nek eljuttatott közleménye arra is kitér, szintén jelentős előrelépést mutat az „Innováció” (18 helyezésnyi javulás) és a „Technológiai háttér” (14 helyezésnyi előrelépés) területe is, amely a kormány kutatás-fejlesztést és innovációt ösztönző programjainak eredményességét, illetve a beszállítói hálózatok fejlesztésére irányuló törekvések sikerét is mutatja. A „Munkaerőpiac hatékonysága” területén elért 9 pozíciós javulásban fontos szerepet játszik a szociális hozzájárulási adó jelentős csökkentése.
A magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó statisztikai adatok folyamatosan javulnak, a növekedés dinamikus, 2010 óta több mint 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben egyensúlyba került a költségvetés és folyamatosan csökken az államadósság.
Ezeket az eredményeket az Európai Unió, a piaci szereplők és a hitelminősítők mellett már a legtöbb kutatói-elemzői felmérés is elismeri.
Az eredmények további javítása érdekében a Nemzeti Versenyképességi Tanács tovább folytatja a munkát, hogy megvitassa a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából fontos szakpolitikai kihívásokat, azonosítsa azokat a területeket – akár konkrét javaslatokat is megfogalmazva -, amelyek a versenyképességünk erősítése érdekében további javítást célzó intézkedések szükségesek – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.
Világgazdasági Fórum rangros: továbbra is Svájc az első
Magyarország kilenc hellyel került előrébb a világ országainak versenyképességi rangsorában, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan az idén is Svájc vezet a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF) kedden éjjel közzétett jelentése szerint.
A 137 országot tartalmazó listán Magyarország a 60. helyen áll. Az ország versenyképességi indexe 4,3 pont lett az előző évi 4,2 után. A WEF jelentése szerint nagyban segített a javulásban a technológiai fejlesztés, a lakossági internethasználat szélesedése, amely 73-ról 78 százalékra bővült.
Mindemellett az üzleti szféra úgy ítéli meg, hogy kedvezően alakultak a pénzpiacok, javult az üzleti és az innovációs környezet.
A szervezet jelentése a versenyképességet rontó tényezők között a nem megfelelően képzett munkaerőt, a korrupciót és az adókulcsokat említi az első három helyen.
A World Economic Forum honlapján közzétett versenyképességi rangsorban Svájcot az Amerikai Egyesült Államok és Szingapúr követi. A rangsor első harmadát nagyrészt európai országok és más OECD-tagállamok foglalják el, de előkelő helyen szerepelnek a gyorsan növekvő felzárkózó országok is, mint Kína (27.), India (40.) vagy Oroszország (38.), amely az előző évhez képest 5 hellyel került előrébb.
A lista utolsó három helyén Csád, Mozambik és Jemen áll.
Az EU-tagállamok közül a legjobb indexet tavalyhoz hasonlóan Hollandia érte el, így ismét a globális lista 4. helyére került, megelőzve Németországot, amely ezúttal is az 5. helyezett lett a versenyképességi rangsorban.
Magyarország előtt ötvenkilencedikként Szlovákia, közvetlenül mögötte a 61. helyen a Dél-afrikai Köztársaság áll.
A Világgazdasági Fórum 2003 óta minden évben közzéteszi a világ országainak versenyképességi rangsorát, az idén a svájci székhelyű szervezet összesen 137 országot vizsgált. A Globális Versenyképességi Index (Global Competitiveness Index – GCI) a legátfogóbb ilyen jellegű mutató a világon. 114 olyan részmutatóból áll össze, amelyek befolyásolják a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását.