– A politikai-szakmai vitákban gyakorta előkerül a közbeszerzések kérdése. Ellenzéki szereplők és civil megszólalók rendre arról beszélnek, hogy a korrupció komoly gondot okoz a hazai állami, önkormányzati vásárlásoknál. Milyen intézkedéseket hozott a kormányzat az elmúlt években a visszaélések megelőzése érdekében?
– Két fontos területen tettünk jelentős lépéseket. Az egyik, hogy 2014 óta alapjaiban alakítottuk át a közbeszerzések ellenőrzését, abban az évben került a feladat Lázár János minisztériumához. A tárca szakemberei azóta a kiírást, az ajánlatok elbírálását és a megkötött szerződések módosítását is megvizsgálják. Munkánk eredményességét leginkább az Európai Unió minősítése mutatja meg. Korábban Brüsszelben a magyar közbeszerzés egyet jelentett a bóvlival, ehhez képest mind 2014-ben, mind 2015-ben jó osztályzatot kapott Magyarország a szervezetrendszer uniós értékelésekor, idén pedig már nem is tartották szükségesnek a helyszíni ellenőrzést. A másik jelentős lépés a jogi szabályozás átalakítása volt.
– Az Országgyűlés tavaly fogadta el az új közbeszerzési törvényt, majd a napokban több lényeges ponton átírta azt. Mi az oka annak, hogy egy év elteltével hozzá kellett nyúlni a paragrafusokhoz? A sűrű változások nem okozhatnak problémát?
– Az elmúlt egy év tapasztalatainak áttekintésére létrehoztuk a Közbeszerzési Kerekasztalt, mert a szabályokat időről időre a gyakorlat kívánalmaihoz kell igazítani. A módosítás tehát nem okoz gondot, éppen ellenkezőleg. Elmondhatom: tavaly az uniós elvárások és az addigi hazai tapasztalatok alapján alkottuk meg az új törvényt, a jogszabály gyorsabb, egyszerűbb közbeszerzést tett lehetővé azzal, hogy a szabálytalanságok kiszűrésére minden korábbinál több eszközt adott. A rendelkezések a gazdaságpolitika egyik legfontosabb célját is szolgálták: a kormány helyzetbe kívánja hozni a kisebb magyar cégeket például úgy is, hogy az uniós pénzek hatvan százalékát vállalkozásfejlesztésre fordítja. E törekvés a közbeszerzési törvényen is nyomot hagyott. A mostani módosítással nem történt más, csak annyi, hogy továbbvittük a tavalyi célkitűzések megvalósítását.
– Egészen másként látja a helyzetet például a korrupció ellen küzdő civil szervezet, a Transparency International hazai egysége. Közlésük szerint a módosítás az eddigieknél is szélesebbre tárhatja a kaput a visszaélések előtt.
– Mindig érdeklődéssel fogadom a Transparency International felvetéseit. Sok más szakmai és civil érintett mellett ők is lehetőséget kaptak álláspontjuk kifejtésére a jogszabály előkészítésének időszakában. A Transparency International egyetlen konkrét javaslatot terjesztett elő, amelyet a kormányzat az átláthatóság növelése érdekében támogatott is, a parlament pedig megszavazott. A mostani szabályváltoztatásokról egyébként elmondhatom: volt passzus, amelyet osztrák minta alapján vezetett be a törvényhozás, több rendelkezés pedig hazai szakmai kérés alapján változott meg. Bővült az eredménytelenségi okok köre, a szabálytalankodó szereplők kizárásának újabb lehetősége nyílt meg, miközben úgy változtak a közbeszerzési értékhatárok, hogy az eljárások gyorsabbak legyenek. A visszaélések megakadályozását több rendelkezés is szolgálja.
– Ha már a visszaéléseknél tartunk: a tapasztalat szerint mely jogsértések a leggyakoribbak a magyarországi közbeszerzési eljárások során?
– A közelmúltban egy szakmai megbeszélésen – amelyen részt vettek az ügyészség és az Európai Bizottság képviselői is – az hangzott el, hogy a közbeszerzéseknél kevésbé fordul elő korrupció. A csalás különféle formái nagyobb kihívást jelenthetnek.
– A szervezet átalakítása és a jogi előírások átírása befejeződött? Várhatók újabb szabályváltoztatások?
– Mint említettem, a közbeszerzéseknél folyton figyelemmel kell lenni a gyakorlat kihívásaira, módosítások így időről időre szükségessé válnak. Az azonban tény, hogy a tervbe vett feladatok legnagyobb részét mostanra elvégeztük. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy átadom eddigi posztomat: a Miniszterelnökség kötelékében maradva új feladatok ellátására kértek fel.