Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év negyedik negyedévében 1,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság járult hozzá. Az ipar teljesítménye stagnált, az építőipar pedig továbbra is mérsékelte a növekedést.
A kedden publikált számokból kiderült: 2016-ban a GDP 2 százalékkal emelkedett. Az adat nagyjából megfelelt az elemzői várakozásoknak, azonban így is meglepő, hogy kevéssel alulmúlta a két százalék fölötti előrejelzési átlagot. Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a negyedik negyedévi meglepetést vélhetően az okozta, hogy a minimális termelésbővülést felmutató ipar hozzáadott értékben nem tudott bővülni, miközben a másik meglepetést a vártnál esetlegesen gyengébb fogyasztás okozhatta.
Németh Dávid, a K&H Bank elemzője szerint az egész éves növekedés elsősorban a piaci szolgáltatásoknak és a mezőgazdaságnak volt köszönhető. A keresleti oldalon a lakossági fogyasztás és a nettó export hajtotta a GDP-t, míg a beruházások számottevő csökkenése visszahúzta a gazdaságot, miközben az ipar minimális – 0,9 százalékos – pluszt termelt. A gyengébb ipari adatokat erősítette meg, hogy a KSH második olvasata alapján is fél százalékot esett éves összevetésben a decemberi ipari termelés. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése gyakorlatilag stagnált. A részletes GDP-adatokat márciusban hozza nyilvánosságra a statisztikai hivatal.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) értékelése szerint a mérsékeltebb tavalyi növekedés hátterében alapvetően az uniós források felhasználásának ciklikussága áll. – A tavalyi növekedés megítélésekor fontos hangsúlyozni, hogy a külső és a belső egyensúly tovább erősödött. A külkereskedelmi egyenleg tavaly soha nem látott rekorddal 10 milliárd eurót tett ki, míg az államháztartás hiánya is jócskán elmaradt a 3 százalékos küszöbtől – áll a közleményben.
A tárca szerint 2017-től a hatéves bérmegállapodás a versenyképesség és a kereslet serkentésén keresztül a bővülés érdemi gyorsulását eredményezi, ezért az NGM 2017-ben 4,1 százalékos, 2018-ra 4,3 százalékos GDP-növekedéssel számolt. A kormányzati várakozásokat egyre inkább teljesíthetőnek tartják az elemzők is. Egyes előrejelzések szintén 4 százalékot meghaladó bővülést várnak, míg egyre több, korábban szkeptikusabb elemző is 3,5 százalékot meghaladó növekedési ütemet vár 2017-ben.