Legtöbbször a hitelvilág szereplői, vagyis a bankok, takarékszövetkezetek, befektetési és más pénzügyi szolgáltatók adtak információkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kötelékében működő pénzmosás elleni információs irodának. Ugyanakkor pénzváltók is küldtek bejelentéseket a szervezethez, miként néhány alkalommal ügyvédek, közjegyzők, valamint egyes ingatlanosok is a pénzmosás elleni egységhez fordultak. Idén, az első hat hónapban összesen majdnem négyezer jelzés érkezett. Hozzátehető, hogy az irodához a múlt év azonos időszakában jóval többször fordultak a pénzügyi és más szolgáltatók: a mostani adat igencsak alulmúlja 2014 első felének 5700 bejelentésről szóló statisztikáját.
A bejelentéseket – mint megtudtuk – kivizsgálta az iroda, és a megszerzett információkat nemegyszer továbbította különféle szervezeteknek. A csoport több mint 250 alkalommal az adóhivatal pénzügyi nyomozóinál kezdeményezett eljárást, illetve támogatta a már folyamatban lévő büntetőeljárásokat. A pénzmosás elleni iroda más nyomozóhatóságoknak is küldött információkat: majdnem száz esetben a rendőrséghez és az ügyészséghez fordult, körülbelül 150 ügyben pedig a Terrorelhárítási Központnak, valamint a nemzetbiztonságnak adott át fontos ismereteket.
A tények feltárása nyomán a szolgáltatók havonta átlagosan húsz ügyleti megbízást függesztettek fel pénzmosás gyanúja miatt. Az esetek nagyobb részében az iroda kezdeményezte az átutalások megakasztását, máskor az adott bankok, pénzügyi szervezetek fellépése vetett gátat a tranzakciók végrehajtásának. Büntetőeljárások megindulása miatt 180 milliárd forintot, továbbá harmincmillió eurót, valamint másfél millió dollárt helyezett biztonságba a hatóság. A fél esztendő alatt elvont összeg így – mostani árfolyamon, forintban kifejezve – összesen 190 milliárd körül mozgott.
Az információs iroda fél éves tájékoztatója alapján néhány olyan tényező, illetve adalék is megemlíthető, amely az utóbbi időszak bejelentéseiben nemegyszer helyet kapott. Ezek szerint az ügyekben – sok más mellett – előfordulhat, hogy egy gazdasági társaság a bankszámláján jóváírt összegeket azonnal vagy rövid időn belül továbbutalja.
Szintén gyanúra adhat okot, ha valamely cég számlájára folyamatosan tesznek be készpénzt, vagy azt kiveszik onnan. De az is felkeltheti a hatóság érdeklődését, ha valaki más javára, számláira fizetett be rendszeresen, különösen, ha az összegeket utóbb különböző – leginkább külföldi székhelyű – gazdasági társaságoknak továbbutalják. Ezeken túl némelykor gyanússá válhat az alacsony adókat szedő államokba bejegyzett gazdasági társaságok – vagyis az offshore vállalkozások – itthoni bankoknál nyitott számláinak forgalma is.