Lezárult a szakmai egyeztetés a kormányzat és a fuvarozói érdekképviseletek között a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer módosításáról, a jogszabály kormánydöntésre vár – közölte lapunkkal a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) szóvivője. Árvay Tivadar elmondta, hogy a napokban rendkívüli közgyűlést tartott az egyesület, amelyen részt vett Homolya Róbert. A fejlesztési tárca államtitkára megerősítette, hogy a kormány a közeljövőben döntést hoz az e-útdíjrendszer szabályozásának módosításáról.
A változtatás célja, hogy azok a járművezetők, akik tévedésből vagy valamilyen technikai hiba miatt nem tettek eleget útdíjfizetési kötelezettségüknek, korrigálhassák azt. A jelenlegi gyakorlat szerint amint az ellenőrző berendezés észleli, hogy fizetés nélkül közlekedik a jármű, az üzembentartót automatikusan és azonnal, mérlegelés nélkül közigazgatási bírsággal sújtja, amelynek összege 140–160 ezer forint. Ha életbe lép a módosítás, a sofőröknek két órájuk lesz pótolni a befizetést, és ebben az esetben csak szabálysértési bírságot kell fizetniük, amelynek összege 30–40 ezer forint.
– A módosításokról Wáberer György, az MKFE elnöke, miniszterelnöki megbízott és az egyesület szakmai stábja tárgyalt a kormányzattal – mondta a szóvivő. A fuvarozók régi panasza volt a mérlegelés nélküli, nagy összegű bírság, amely miatt az Európai Bíróság is elmarasztalta a hazai szabályzást idén márciusban. A szóvivő nem rendelkezett adattal a fuvarozók által kifizetett bírság összegéről, de a korábbi időszakból származó adatok alapján valószínűsíthető, hogy éves szinten tízmilliárd forintos nagyságrendű összegről van szó.
Az időben befizetett útdíjakból befolyt összeg is emelkedett. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) első félévi értékesítési mutatóiból kitűnik, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is dinamikusan nő a 3,5 tonna össztömeg feletti járművekre érvényes e-útdíjrendszerből származó bevétel.
Az összeg az év első hat hónapjában átlépte a bruttó 108 milliárd forintos határt, ami 11,8 százalékkal haladja meg a 2016-os, illetve 20,4 százalékkal a 2015-ös értéket. Ezzel június 30-ig bezárólag az e-útdíjbevételekre vonatkozó idei költségvetési elvárás közel 57 százaléka teljesült.
A növekedés alapvetően két okra vezethető vissza. Egyrészt erősödött a díjköteles úthálózat forgalma, másrészt január 1-jén új elemekkel, az M0-s keleti szektorával, valamint az M86-os és az M31-es utakkal bővült a fizetős szakaszok köre.
A 2017 első fél évében befolyt megszolgált útdíj 50,7 százalékát külföldi úthasználók vallották be. Az országok sorrendjét vizsgálva a román teherjárművek képviselték a legmagasabb arányt: 40,41 százalékos értékkel vezetik a mezőnyt, a második helyezett Lengyelország 13,84 százalékot tudhat magáénak. A harmadik helyen Bulgária található 9,78 százalékkal, majd Szlovákia és Szerbia következik 8,61 és 5,88 százalékkal.
Az elmúlt időszakhoz hasonlóan a legtöbb útdíjbevétel 2017 első fél évében is az M1–M0–M5–M43, illetve az M7–M0–M3 tengelyekhez volt köthető. A külföldi teherjárművek esetében továbbra is az előbbi útvonalon tapasztalható a legnagyobb mozgás, míg a hazaiaknál már egy koncentráltabb kép rajzolódik ki, amelynek központja Budapest.