A világon mindenhol elérték a korlátaikat azok a jegybanki intézkedések, amelyek a gazdasági növekedés élénkítését célozták, ezért újabb kitörési pontokat kell keresni. Növekedést támogató gazdaságpolitikára van szükség, ez a célkitűzése a magyar kormánynak is – mondta tegnap a HG Média konferenciáján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
Szavai szerint rövid távon kifejezetten jók a kilátásaink, idén és jövőre is dinamikus bővüléssel lehet számolni: 2017-ben kiugró ütemű, 4 százalék feletti gazdasági növekedés várható, a kormány célja pedig az, hogy elősegítse és erősítse a felzárkózást a fejlett ipari államokhoz. Mint mondta, már most is látszanak kihívások, ezért fontos, hogy a képzés átalakításával versenyképes munkaerő álljon a termelőcégek rendelkezésére. Szintén szem előtt kell tartani a technológia drámai térnyerését, amitől záros időn belül rengeteg munkakör meg fog szűnni, és az így munka nélkül maradó embereknek is foglalkozást kell találni. Varga megjegyezte: egyre több helyről üzenik azt a világ vezetői, hogy érdemes a nemzeti érdekeket erősíteni és képviselni, így tett Magyarország is az elmúlt években, és idővel ennek meg is lett az eredménye: a nemzetközi szervezetek mellett a hitelminősítők is belátták politikánk sikerét.
A miniszter leszögezte: a kormány a bérmegállapodásban foglaltaknak megfelelően folytatja a munkára rakódó terhek csökkentését. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezetője arról beszélt, hogy 2016-ban megtörtént a régóta várt fordulat a hitelezési piacon, azonban továbbra is látnak problémákat. Az MNB szerint sokkal kiélezettebb versenyre lenne szükség a bankok között, jelenleg ugyanis a lakosság túl drágán juthat egyes hitelekhez, azzal együtt, hogy az igény viszont egyre nő.
A vállalatok szempontjából Virág ismételten felhívta a figyelmet, hogy az MNB növekedési hitelprogramja idén kifut, ezt követően nagyban átalakulhat a kis- és középvállalatok forrásbevonási gyakorlata. Hozzátette: a jegybank a 2600 milliárd forint kihelyezését lehetővé program végével sem engedi el azonnal a piac kezét, további támogatást is nyújt, azonban elvárás, hogy fokozatosan visszatérjen a piaci alapú hitelezés. Az MNB számára egyúttal fontos, hogy fejleszteni tudja a tulajdonában lévő Budapesti Értéktőzsdét is, aminek különösen 2020 után lehet kiemelt szerepe, ekkortól ugyanis valószínűleg nem vagy csak jóval kisebb mennyiségben lehet uniós forrásokhoz jutni.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a konferencián elmondta, hogy jól halad a kormány az eredeti tervével, miszerint még az idén kiírják az összes pályázatot a 2014–2020-as európai uniós költségvetési időszakban. Január végére már a pályázatok 88 százalékát meghirdették, tavaszig pedig meglesz a 100 százalék. Kiemelte: a kiírás ütemezésében és a források lekötésében is magasan az élen jár a régiónkban Magyarország.
Csepreghy szerint mindenképp indokolt, hogy már ilyen korán megtörténjenek a kiírások, mivel ezzel elérhető, hogy 2019-re, a britek várható uniós kiválásának évében már az összes pénz hazánkban legyen. A kormányzat szerint a britek távozásukat követően nem fognak többet befizetni a közös költségvetésbe, amiből Magyarország is forráshoz jut, az pedig nem tűnik valószínűnek, hogy bármelyik nagyobb uniós állam önként vállalkozzon arra, hogy fedezze a kieső keretet. Csepreghy szerint ezért az időben mögöttünk lévő államok pórul járhatnak, hiába lehet szerződésük a forrásokra, nem lesz elég pénz.
Kifejtette: a mostani pályázatoknál szempont volt, hogy hatékonyabban lehessen a pénzeket felhasználni, ebből bőven voltak veszekedésig fajuló viták is a megelőző egyeztetéseken. A kormánynak azt is mérlegelnie kellett, hogy az uniós pénzt szociális alapon osszák ki kizárólag azért, hogy egyes cégeknél megmaradjanak a munkahelyek, vagy inkább a hozzáadott érték előállítását kell támogatni. Mint mondta, a cél az, hogy mindkét szempont érvényesüljön.