Kevesebb mint két éve van a hazai bankrendszernek arra, hogy megtegye a szükséges előkészületeket az azonnali átutalás feltételeinek megteremtésére, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntése szerint 2019. július 1-jén el kell indulnia a rendszernek. Az MNB célja a lépéssel, hogy még többen fizessenek elektronikusan, például közüzemi számlákat vagy akár az egyszeri, kiugró tételeket, mint például egy autó megvétele. A rendszerrel szemben az az alapvető elvárás, hogy az év minden napján, a nap 24 órájában minden utalásnak öt másodpercen belül teljesülnie kell.
Ez jelentős kihívást jelent az egyes bankoknak. A Magyar Idők körképéből az is jól látszik, hogy a technológia terén nagy a szórás, jelentős eltérések olvashatók ki abból, hogy az egyes hitelintézetek milyen szinten készültek fel a változásokra, illetve hogy a szükséges módosításokat milyen stratégia mentén tervezik kivitelezni.
Az UniCredit a számlavezető rendszer cseréje nélkül, a jelenlegi számítástechnikai infrastruktúrát kiegészítő alkalmazások fejlesztésével készül. A Raiffeisen Bank is megkezdte az átállásra való felkészülést. – Az MNB-követelményeknek való megfelelés, jelenlegi ismereteink alapján, a központi (core) rendszer cseréje nélkül, de jelentős fejlesztések árán érhető el – közölték.
Az MKB Banknál folyamatban van a számlavezetési rendszer cseréje, amely teljes egészében támogatja majd az azonnali átutalást. Az Erste a fejlesztéssel egy új, hosszú távú koncepciót is megalapozna, a Sberbank konkrétumok ismertetése nélkül közölte, hogy ők is megkezdték a felkészülést.
A technológiai kihívásokról legmagabiztosabban alighanem a CIB nyilatkozott: jelenlegi információk szerint a CIB Bank alaprendszere már most is képes a 0–24 órás kiszolgálásra, ezért inkább kisebb fejlesztések lesznek szükségesek a folyamatos rendelkezésre állás és az azonnali válaszidő zökkenőmentes biztosítására – közölték kérdésünkre.
Ehhez képest jóval nagyobb feladatnak tűnik a váltás például a MagNet számára. Csákay Mátyás, a bank informatikai vezetője lapunknak elmondta, előreláthatóan nagyon komoly informatikai fejlesztéseket igényel az átállás, ha nem is a core-rendszer cseréje, de azzal majdnem egyenértékű fejlesztések szükségesek. – A költségekről még nem készültek számítások, de mindenképpen az eddigi egyik legnagyobb informatikai beruházás elé néz a bank – tette hozzá.
A költségekről a többi pénzintézet sem kívánt becslésekbe bocsátkozni. Annyit megtudtunk, hogy a legtöbben saját forrásokból biztosítják a fedezetet, az OTP-nél pedig úgy nyilatkoztak, hogy egyéb lehetőségeket is megvizsgálnak. Az MKB-nél megjegyezték, hogy az azonnali átutalástól függetlenül lecserélik számlavezetési rendszerüket, ezért nem jelent extra költséget a szükséges rendszerátállás. A költségek terén az is bizonytalanságot jelent, hogy a nyilatkozó bankok szerint egyes részletkérdésekben még az MNB-től várnak állásfoglalást, csak ezek ismeretében születhet végleges számítás a költségvonzatról.
Az MNB várakozása szerint az azonnali átutalások megjelenésével a bankok új termékeket kínálhatnak ügyfeleiknek. A K&H tájékoztatása szerint a szolgáltatásban rejlő üzleti lehetőségeket a nemzetközi példákon keresztül veszik sorra, és az arra érdemlegesek bevezetését fontolóra veszik. Az OTP a fejlesztések tervezése során szintén elsősorban a nemzetközi példákat veszi alapul, majd megvizsgálja, hogy azok milyen módon adaptálhatók a magyar piacra. Az UniCredit a hazai piaci igények és ügyfélelvárások kiszolgálását helyezte fejlesztésének fókuszába.