Fejlődő pályára állt az elmúlt években a hazai sertéstartás, az ágazat teljesítménye tavaly annak ellenére nőtt, hogy egész Európán piaci válság söpört végig – hívta fel a figyelmet tegnap Fazekas Sándor.
A földművelésügyi miniszter a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) keretében megrendezett szakmai konferencián elmondta: míg a sertésválság nyomán egyes országokban 20-25 százalékkal csökkent a sertéslétszám, addig Magyarországon az ágazat teljesítménye 6,1 százalékkal nőtt, és a vágóhidak is több mint 5 százalékkal több állatot vágtak, mint korábban.
A javuló mutatókhoz minden bizonnyal hozzájárult az ágazat kiemelt támogatása is. Hat év alatt többszörösére nőtt a sertéstartóknak kifizetett juttatás, a 2010-es hatmilliárd forint helyett az idén már több mint 17 milliárd forintot fizethetnek ki a gazdáknak. A termelés mellett a kereslet is erősödik, a miniszter szerint a 2016-ban bevezetett áfacsökkentésnek köszönhetően egy kilóval nőtt az egy főre jutó hazai fogyasztás.
A pozitív helyzetképet Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) elnöke is megerősítette, ugyanakkor egy nagyon jelentős veszélyforrásra hívta fel a figyelmet. A keleti határunk közelében megjelent afrikai sertéspestis komoly fenyegetést jelent a magyar állattartók és a feldolgozóipar számára is.
– Magyarországon a sertéságazat helyzete stabil, megfelelőek a piaci körülmények és az átvételi árak is. Az évtized elején elfogadott stratégia nyomán fejlődésnek indult a termelés – emelte ki. Ezek az eredmények ugyanakkor hamar elveszhetnek, ha az országban megjelenik a sertéspestis.
Horváth István szerint a járvány hatására 25-30 százalékkal eshet vissza a magyarországi sertések száma. Ha pedig járvány miatt elveszítjük a távol-keleti piacokat, a hazai állomány harmada, vagyis 1,2 millió sertés válhat eladhatatlanná. Mindez olyan piaci nyomást generálna, ami ismét a mélybe taszítaná az árakat.
Ahogyan korábban a hatóságok is a megelőzésre hívták fel a figyelmet, Horváth István szerint is az a legfontosabb feladat, hogy megakadályozzák a betegség megjelenését. Ezért az MSTSZ az ukrán határon kerítéssel védené a magyar területet, így a vaddisznók nem hurcolhatnák be a kórokozót az országba.
Emellett szigorú állategészségügyi rendszabályokat kezdeményeznek a keleti országhatáron, és a határellenőrzéseknél is szigorú élelmiszer-ellenőrzés bevezetését javasolják.
Támogatás jár a megelőzésre
Az idén is kérhető támogatás a különböző állatbetegségek megelőzésére és felszámolására. A nemzeti költségvetésből finanszírozott hozzájárulást többek között a szalmonellózis, a klasszikus és az afrikai sertéspestis, valamint a madárinfluenza, a veszettség és a kéknyelv-betegség elleni védekezésre vehető igénybe. A szalmonellózis megelőzésére és felszámolására kicsivel több, mint 4 millió euró áll rendelkezésre. A sertéspestis elleni védekezésre 393 ezer eurót szán a kormány. A baromfitartók 328 ezer eurót kaphatnak a madárinfluenza járványt megelőző intézkedésekre, míg a veszettség felszámolására 2,8 millió eurót, a kéknyelv-betegségre pedig közel 60 ezer euró áll rendelkezésre. A támogatást a Magyar Államkincstár fizeti ki.