A vihar okozta károk között gyakori a villamos vezetékek sérülése olyankor, amikor egy-egy faág, esetleg egy egész fa zuhan rájuk. Azonban nem is szükséges feltétlenül vihar ahhoz, hogy áramkimaradás vagy életveszély alakuljon ki: egy kisebb széllökés is elegendő, hogy a túl hosszúra nőtt ágak, gallyak hozzáérjenek a villamos vezetékekhez.
Számos esetben megelőzhetők lennének a kisebb-nagyobb áramkimaradások, ha az ingatlantulajdonosok ügyelnének a területükön élő fákra. Nemzetgazdasági miniszteri rendelet szabályozza, hogy a villamos művek biztonsági övezetében fa vagy más növény akkor telepíthető és hagyható meg, ha véglegesen kifejlett állapotában nem kerül a vezeték biztonsági zónájába.
A vezeték feszültségi szintjétől függően 1–3 méternél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben sem közelítheti meg a növényzet az áramvezetőt. Ez azt jelenti, hogy tekintettel kell lenni a vezetékek és a faágak szél által okozott mozgására is.
– Azok a területek, amelyeken a növényzet karbantartásáról gondoskodniuk kell a tulajdonosoknak és az önkormányzatoknak, a földhivataloknál is be vannak jegyezve – tájékoztatta lapunkat Boross Norbert, az Elmű–ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója, és hozzátette, hogy nagyon sokan eleget is tesznek e kötelezettségüknek.
– Nem javaslat a fák rendben tartása, hanem az ingatlantulajdonos felelőssége. Magánszemélyek esetében jellemzően a telek közelében futó vezetékek biztonsági övezetéről van szó. Gyakoribb, hogy közterületen kell elhárítani a veszélyhelyzetet, ilyenkor az önkormányzat vagy például az erdő tulajdonosa a felelős.
Nem biztos, hogy az áramszolgáltató társaságok időben észreveszik a veszélyes területeket, jellemzőbb, hogy a baj bekövetkeztekor derül fény a hanyagságra. Ilyenkor kényszergallyazást végeznek a társaságok, mégpedig azért, hogy ne üsse agyon az áram a fa közelében sétálót, illetve hogy a fa ne okozzon zárlatot. A nem az esztétikát, hanem a biztonságot szem előtt tartó kényszergallyazás általában felbőszíti a telektulajdonosokat, de nem arról van szó, hogy a cégek irtanák a fákat.
Mivel a szolgáltató társaságok nem hatóságként működnek, ezért nem szólíthatják fel a tulajdonosokat a kötelezettségük teljesítésére.
Az önkormányzatoknak viszont van felszólítási lehetőségük, az viszont már változó, hogy élnek-e azzal, esetleg büntetik-e azt, aki nem működik együtt. Utóbbira szinte egyáltalán nincs példa Boross Norbert szerint, ahogy az sem kivitelezhető, hogy a társaságok a hanyagságból eredő károk költségeit az ingatlantulajdonosokra hárítsák.
A társaságok honlapjain könnyen megtalálhatók a témával kapcsolatos tájékoztatók. Ezekben szerepel, hogy a kényszergallyazást a szolgáltatóknak muszáj elvégezniük, tekintettel arra, hogy törvényi kötelezettségük van a közcélú hálózat működtetésének biztosítására. Ha a telektulajdonos végezné el a gallyazást, a tervezett időpont előtt legalább 30 nappal értesítenie kell a szolgáltatót azért, hogy az díjmentesen feszültségmentesítse az adott vezetékszakaszt.
Szélviharban
Ha a szabad ég alatt tartózkodunk szélvihar esetén, viselkedjünk körültekintően. Keressünk védett, stabil helyet, viszont haladjunk távol a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, a cserepek, az üvegszilánkok ne okozzanak sérülést – tanácsolja a Zala megyei katasztrófavédelem. Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, kapaszkodjunk oszlopba, kerítésbe, hogy ne sodorjon el az erős szél. A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt. A szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet szélvihar esetén azonnal abba kell hagyni, és a tüzet el kell oltani.