A legtöbb újonnan kibocsátott bankkártyának már van érintő funkciója, ami a technológia népszerűségén is jól látszik. Így kisebb összegek fizetését is le lehet tudni a kártya terminálhoz való érintésével. A Magyar Nemzeti Banktól (MNB) megtudtuk, az év első negyedében a kártyás vásárlási tranzakciók több mint 40 százalékát így rendezték a vásárlók. A nagy számok törvénye alapján hibák is előfordulnak, amikor a megszokott érintéses funkció valamilyen okból nem működik. Utánajártunk, mi okozhatja azt, hogy egy korábban működő bankkártyán működésképtelenné válik az érintés.
Ahogy banki szakértőktől megtudtuk, az ilyen kártyameghibásodásokat leginkább a nem kellően gondos tárolás okozhatja, például ha a kártyát hajtogatják vagy a pénztárcában folyamatosan hajlítottan tárolják. Ebben az esetben a kártyákban található antenna sérülhet, ami így nem tudja betölteni funkcióját, így akár ez is okozhatja, hogy a kártyabirtokos nem tud érintéssel fizetni. A kártyák működése egy idő után bizonytalanná válik, előfordul, hogy csak bizonyos görbület mellett működnek, később már úgy sem.
Ennél banálisabb okokból is meghiúsulhat a kártyás fizetés, ha az ügyfél a kártyát csak belengeti, vagy túl gyorsan mozgatja, mivel a kártya és az olvasó közötti kommunikációhoz szükség van arra, hogy rövid ideig, egy-két másodpercig kapcsolódhassanak. Ez minden bizonnyal az érintéses funkciót ismerő és gyakran használó ügyfeleknél nem lép fel problémaként.
Amennyiben mégis pórul jár az ügyfél, és elromlik kártyája érintőfunkciója, szolgáltatója válogatja, hogy mi a teendője. Banki oldalról úgy tudjuk, a rendeltetésszerű használat során meghibásodó bankkártyát többnyire költségmentesen pótolják a bankok. Ezzel szemben találkoztunk olyan ügyfélbeszámolóval, miszerint a bank az elromlott kártya cseréltetését javasolta megoldásként az ügyfélnek úgy, hogy ő fizesse ki a csere költségét is. Általában véve a felelősség kérdése meghiúsult kártyás fizetés esetén akkor értelmezhető, ha annak kártérítésiigény-vonzata van. Ilyen esetben bizonyítani kellene, hogy az ügyfélnek más módon nem állt módjában teljesíteni a fizetést, illetve hogy valóban kár érte. Ez azonban a tapasztalatok alapján nem jellemző, mivel az érintőfunkció kiesésével – extrém esetektől eltekintve – hagyományos módon is lehet fizetni.
A Magyar Bankszövetségnél és a területet felügyelő MNB-nél is elmondták, ha lehetnek is hibák, messze nem jellemzőek az ilyen panaszok, így semmilyen rendszerszintű problémától nem kell tartani. Az érintőkártyák további térnyerése azért is borítékolható, mert a kibocsátókon kívül az MNB is kiáll a technológia mellett. Használatuk terjedésével ugyanis a tranzakciók átlagértéke körülbelül a fele a hagyományos kártyás vásárlási forgalmat jellemző tranzakciónkénti átlagértéknek, ami arra utal, hogy az új technológiának jelentős szerepe van a készpénzes fizetések visszaszorításában is. A térnyerést a statisztika is jól mutatja: az MNB először 2012 első fél évéből közölt mérést, akkor valamivel kevesebb mint 334 ezer érintőfunkciós kártya volt forgalomban. Mára ez a szám meghaladja az ötmilliót, úgy, hogy összesen valamivel kevesebb mint kilencmillió kártya van forgalomban.