Ha a britek kilépnek (Brexit) az Európai Unióból, az minden egyes brit háztartásnak 2200 font (860 ezer forint) mínuszt jelent 2020-ig. Veszteség érné a világgazdaságot, s az európai GDP egy százalékponttal esne. Globális és uniós szinten gazdasági bizonytalanságot, a kereskedelmi forgalom és a közvetlen külföldi tőkebefektetések visszaesését eredményezné – fogalmazott lapunknak Cséfalvay Zoltán (képünkön). Magyarország OECD- és UNESCO-nagykövete rámutatott: hatása lehet az uniós támogatási rendszerre is, hiszen Nagy-Britannia a közös kassza nettó befizetője, ezért esetleges kilépése a támogatási rendszer átalakítását is magával hozhatná. Cséfalvay Zoltán kiemelte, akik a kilépés mellett érvelnek, sokszor azt mondják, azzal számos uniós kötelezettségvállalástól szabadulna meg a szigetország. Csakhogy ők az uniós szabályozási keretek között annyi engedményt kicsikartak már, hogy látványos változás nem érhető el, nem válna sokkal liberálisabbá, kötöttségmentessé gazdaságuk.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a napokban állapította meg, hogy az európai országok gazdasága fokozatosan talpra áll, de további lépésekre van szükség a növekedést még mindig terhelő következményeinek felszámolásához. Cséfalvay Zoltán hozzátette, hogy az OECD nem véletlenül bírálta keményen a válság kezdete óta alkalmazott megszorító gazdaságpolitikákat, amelyeknek a növekedést visszavető, a gazdasági válságot tovább élező, azt meghosszabbító hatásuk volt. A beruházások hiánya miatt a szervezet azt javasolja – emlékeztetett a nagykövet –, hogy a kormányok növeljék a befektetésekre fordított állami kiadásaikat. Sőt, szükség van további intézkedésekre – főleg az Európai Unióban – az egységes piac elmélyítéséhez, különös tekintettel a munkaerő szabad áramlására, amely hasznos eszköz lehet a munkanélküliség csökkentésében és a termelékenység fokozásában. Ezért is járna kedvezőtlen hatással a britek esetleges kilépése – húzta alá, majd hozzátette: a belső mobilitást is támogatni kell, és a tagországoknak mihamarabb el kellene ismerniük az egymás államaiban szerzett szakképzettségeket.
A magyar gazdaságpolitika számos olyan szokatlan lépést tett az elmúlt hat évben, amely korábban nemzetközi kritikák kereszttüzében volt, ma pedig sokan elismerően szólnak róla. Ezek közé sorolja a nagykövet a foglalkoztatás növelését, hiszen többek között a közfoglalkoztatás széles körű elterjesztése is számos nemzetközi fórumon és szervezettől kapott kritikát, de ma már értik és megértik ennek lényegét: ez az intézkedés egyes társadalmi csoportok versenypiaci integrációjához elengedhetetlen. A következő állomás pedig a képzés és átképzés kiszélesítése lehet.
Cséfalvay Zoltán utalt arra: az OECD szerint az egyenlőtlenségek a gazdasági termelékenység terén országok, régiók, vállalatok és foglalkozási csoportok között jelentősen növekedtek az elmúlt években, ezért félő, hogy államok és cégek tömege szorul be az alacsony termelékenység zsákutcájába. Rendkívül fontos megtalálni a receptet arra, hogy egy szűk vállalati csoportot érintő növekedés hatásai miként terjeszthetők át a kis- és középvállalkozásokra, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenjenek globálisan és regionálisan egyaránt. A gazdasági termelékenység növelése az alapja a reálbéremelésnek is. Ebben még van hová fejlődnünk: amíg egy magyar foglalkoztatott egy óra alatt átlagosan 31 dollár új értéket állít elő, addig egy német 62 dollárnyit úgy, hogy a magyarok 500 órával többet dolgoznak egy évben, mint a németek. A nagykövet kiemelte: az újabb ipari forradalom, a digitális átalakulás hajnalán számos kihívás vár az országokra. Aki ügyesen és gyorsan lép, az sikeres lesz, aki nem, az lemarad.
Gibraltáron is rettegnek
Az egyik brit külső terület, Gibraltár lakói számára nem kérdés, hol képzelik el a jövőt: az unióban, Nagy-Britannia részeként. Félelemmel tölti el őket a gondolat, hogy mi lenne, ha az uniós tagságról szóló június 23-i brit népszavazáson az igenek kerülnének többségbe, s megvalósulna a Brexit, vagyis London kilépne a 28-ak táborából. „A gibraltáriak európaibbak, mint a többi brit” – mondta a minap Joseph Garcia, a külső terület helyettes főminisztere a DPA német hírügynökségnek. „Ennek oka, hogy Gibraltár közvetlen, szárazföldi összeköttetésben van a kontinenssel, s Spanyolország problémás szomszédja” – magyarázta.