Mintegy 240 vállalkozás jutott támogatáshoz a 70 százalékban európai uniós forrásokat és 30 százalékban magántőkét tartalmazó Jeremie program keretében – tájékoztatta lapunkat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kockázatitőke-programban a bevont magántőkével együtt eddig közel 90 milliárd forintot helyeztek ki, amely a minimálisan kihelyezendő összeg 82 százaléka. A programban részt vevő alapkezelőktől ugyanis elvárják, hogy a kezelt forrás legkevesebb 75 százalékát helyezzék ki, az eredeti irányelvek szerint még az év végéig.
Az Európai Bizottság júniusi zárási útmutatója alapján a kormány a határidőt a jövő év május végéig tolja ki, így az alapkezelők haladékot kaptak arra, hogy a még fel nem használt forrásokat kihelyezzék a cégekhez.
Zsembery Levente, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke lapunknak elmondta: számos olyan ügylet lehet, ahol az üzleti döntés már megszületett, a tranzakció a végső szakaszba került, a hivatalos jóváhagyást azonban az igazgatóság még nem adta meg, így az elkötelezett összeg még nem jelenik meg a statisztikában.
A program sikeres zárása azonban nem csak az alapkezelők gyorsaságán múlik, a támogatott vállalkozások hozzáállása legalább olyan fontos. Ráadásul az alapkezelő célja, hogy haszonnal forgassa meg a pénzt, így, ha valaki nem talál megfelelő befektetési célpontot, nem hívja le a teljes összeget, hogy megóvja befektetőit a veszteségtől.
Kockázatitőke-bevonásra az új, 2014–2020-as európai uniós ciklusban is lesz lehetőség, a tárca közlése szerint már folynak a szakpolitikai egyeztetések az új programok elindításáról. Jövőre kutatás-fejlesztés és innováció, a kis- és közepes vállalkozások, valamint infokommunikációs fejlesztések versenyképességének javítását célzó kockázatitőke-konstrukciók meghirdetésére lehet számítani.
A Jeremie program olyan tőkét hozott a magyar piacra, amely kimondottan a korai fázisú, de nagy növekedési potenciált rejtő vállalkozásokat keresi. Olyan innovációk juthattak így forráshoz, amelyek korábban az országban nem vagy csak nagyon korlátozott számban tudtak volna megvalósulni – mondta Zsembery.
A Jeremie programnak köszönhetően egész iparág nőtt ki a földből – inkubátorok, startup versenyek, találkozóhelyek, co-working irodák jöttek létre –, ahol az ötletgazdák társat, üzleti partnert találhatnak, segítséget kaphatnak a vállalkozói ismeretek megszerzésében.
Zsembery Levente szerint a következő időszakban a hamarosan záruló konstrukció tanulságai alapján kell kidolgozni a kockázatitőke-programokat. A társfinanszírozás mértékét például módosítani kellene, a cégek életszakasza szerint kellene megbontani a 30–70 százalékos arányt, ezzel is növelni lehetne a program és a finanszírozás rugalmasságát. Ezen a ponton a szakember szerint vélhetően változás lesz, mivel az új uniós szabályozás is ebbe az irányba mutat. Az életkor szerinti korlátozáson is érdemes lenne lazítani; a szakember úgy véli, nem életszerű az a megkötés, hogy a céltársaság nem lehet öt évnél régebbi. Gyakran előfordul, hogy egy vállalkozás 6-8 év után jut el arra a szintre, hogy egy komolyabb innovációt megvalósítson. Ilyen esetben ma egy új céget kell létrehozni, amely már támogatható – mondta. A befektetési időszakon is változtatni kellene, az egyesület vezetője szerint szerencsés lenne, ha az alapok a már meglévő portfóliócégekbe újabb forrást helyezhetnének ki. Ez ugyanis az új, piaci alapú befektetők bizalmát is erősítené.