Habár a végrehajtási törvényt az elmúlt húsz évben számtalanszor módosították a jogalkotók, a hiányosságok – és így a kritikák – nem szűntek meg. Nemegyszer elégedetlenségüknek adtak hangot a hitelezők, elsősorban azt emlegetve, hogy az egyébként drága eljárások egyre csekélyebb eredménnyel kecsegtetnek. Az adósok eközben sokszor a végrehajtás menetére panaszkodtak, vagy a végrehajtók fellépése miatt emelték fel a szavukat.
A társadalmi elégedetlenségnek egyik sajátos mércéje, hogy az egyes közintézményekkel, állami szervezetekkel kapcsolatba kerülő állampolgárok milyen gyakran fordulnak ügyükkel az ombudsmanhoz. Az alapvető jogok biztosának hivatalától megtudtuk: a végrehajtások miatt emelt panaszok száma jó ideje magasnak mondható. Tavaly több mint kétszáz jelzés érkezett a követelések behajtása miatt, idén pedig – fél év alatt – újabb hetven beadvány. A bírósági végrehajtások kérdésköre így mind a két évben bekerült a tizenöt leggyakrabban panaszra okot adó témák közé.
Változó szervezeti viszonyok
Szeptember elseje óta új szervezeti viszonyok között tevékenykedik a hazai bírósági végrehajtás. A korábban működő kamarát – a köztestület jogutódjaként – az úgynevezett végrehajtói kar váltotta fel: ez a szervezet látja el a végrehajtók érdekképviseletét, véleményez bizonyos jogszabálytervezeteket és megválasztja a fegyelmi bíróság vizsgálóbiztosait. A módosítások egyik legfontosabb eleme, hogy a törvény minden végrehajtó számára kötelezővé teszi a jogi végzettség megszerzését. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a végrehajtói kinevezés a jövőben meghatározott időre, hét évre szól; azok a szakemberek, akik a periódus lejártával is végrehajtók akarnak maradni, pályázat útján kaphatják meg újra a posztot. Ha a végrehajtó munkája megfelelt a törvényben előírt feltételeknek, az érintett pályázat nélkül folytathatja tevékenységét, abban az esetben viszont, ha a követelmények nem teljesültek, pályáznia kell.
A szaktárcánál érdeklődésünkre azt közölték: a végrehajtások ügyében megindított reformfolyamat első lépéséről már nyáron döntést hozott az Országgyűlés. A törvényhozás június végén fogadta el a végrehajtás szervezetrendszerét átalakító paragrafusokat, a következő lépcsőfok pedig az eljárás részleteit meghatározó passzusok felülvizsgálata lesz. Ehhez a munkához – mint megtudtuk – a minisztérium szakemberei már hozzá is láttak. A feladat ugyanakkor korántsem mutatkozik egyszerűnek, a módosítások ugyanis csak a jelenlegi szabályrendszer teljes áttekintése után fogalmazhatók meg. A törvényjavaslat a problémák azonosítása és a megoldási lehetőségek társadalmi, közigazgatási egyeztetése után kerülhet a képviselők elé. A tárca közlése szerint a végrehajtási szabályrendszert a polgári, valamint a közigazgatási perrendtartás most készülő új előírásaival egyidejűleg alakítják ki. A minisztériumban egyébként úgy vélik, hogy a már meghozott szervezeti átalakítás és az eljárási szabályok előttünk álló megújításával érhető el, hogy a végrehajtások mikéntjében a társadalom számára is jól érzékelhető, alapvető változások álljanak be.
A statisztika mindenesetre azt mutatja, hogy a mostani kodifikáció igencsak jelentős lehet: az év első felében 230 ezer végrehajtás indult, miközben tavaly 470 ezer, 2013-ban pedig majdnem félmillió eljárás vette kezdetét. A procedúrák horderejét pedig az mutatja meg igazán, hogy tavaly csak az ingóságok értékesítésével több mint egymilliárd forintot garantáltak a hitelezőknek a végrehajtók. A múlt esztendőben – akárcsak az idén – főként gépkocsikat és ingatlanokat értékesítettek elektronikus keretek között a végrehajtásokban.