Folytatódott tavaly a magyarországi turizmus sikerszériája: a jelenleg rendelkezésre álló, október végéig szóló hivatalos statisztikák alapján a korábbi esztendők után 2016-ot újabb rekordévként könyvelhetjük el. Minden szinten növekedésről szólnak a számok, a Központi Statisztikai Hivatal első tíz hónapra szóló adatai ugyanis azt mutatják, hogy a vendégek és a vendégéjszakák száma is 6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a kereskedelmi szállásdíjbevételek tíz százalékkal bővültek, miközben a szálláshelyek összes bevétele nyolc százalékkal nőtt – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Guller Zoltán. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója megjegyezte, így okkal feltételezhető, hogy a teljes tavalyi év még a 2015-ös turisztikai rekorderedményeket is felülteljesíti.
Hangsúlyozta, hogy a turizmust nem csupán a vendégéjszakák számáról és a szálláshelyek eredményeiről lehet megítélni, a minőségi szolgáltatásokhoz további fejlesztésekre van szükség: kulturális programok, sportrendezvények támogatása következik, illetve például a gyógyhelyek fejlesztése is szükséges a jövőbeni fejlődéshez. – A Magyar Turisztikai Ügynökség célja a magyarországi turizmus lehetőségeinek kiaknázása és fejlődési ütemének gyorsítása – fogalmazott a központi szervezet vezetője.
Guller Zoltán lényeges szakmai változásnak nevezte, hogy az Országgyűlés tavalyi döntése értelmében a turisztikai fejlesztések immáron nem termék-, hanem úgynevezett desztinációalapon történnek, ami azzal jár majd, hogy a „szigetszerű” korszerűsítések helyett teljes körű megújulások várhatók az érintett területeken. Ehhez a kormány eddig három térséget nyilvánított kiemelt turisztikai desztinációnak, vagyis az utazások szempontjából fontos fejlesztési területnek.
Ismert, a balatoni térség fejlesztésére 2020-ig a korábban tervezett 320 milliárd forint helyett már mintegy 365 milliárd forint magyar és uniós forrás jut, Sopron és a Fertő tó környékének megújulására pedig hatvanmilliárd forintot szán a kormány. A harmadik, eddig kijelölt térségre – Tokaj-Hegyaljára, a Nyírségre és a Felső-Tisza-vidékre – fordítható összegről még nem született határozat. A koncepció egységes: idén további területek számíthatnak rá, hogy kiemelt fejlesztési területté nyilvánítják. Ilyen térség Budapest és agglomerációja, valamint Debrecen, a Hortobágy, a Tisza-tó, Eger, Pécs, Villány, Békéscsaba, Sárvár és Kőszeg. Az ügynökség még az idén szeretné a kormány elé vinni az erről szóló előterjesztéseket.
A vezérigazgató arról is beszámolt, hogy 2017-ben elkezdődik a családbarát turisztikai fejlesztési terv megvalósítása, illetve elkészül Magyarország húsz évre szóló turisztikai stratégiája, amelynek részeként az országmárka is megújul. Nemsokára kiírnak szálláshely-fejlesztési pályázatokat is, amelyek küldetése az, hogy öt éven belül hazánk valamennyi szálláshelye egy kategóriát előrelépjen.
Mint mondta, vannak még kihívások az ágazat szereplőinek: ilyen például az utóbbi években nagy arányban elvándorolt munkavállalók hazacsábítása, illetve itthon tartása, amely elsősorban béremelések révén valósítható meg – ehhez anyagi fedezetet egyebek mellett a vendéglátás áfájának idei és jövő évi mérséklésének tovagyűrűző hatásaitól lehet várni.
Beindult a síszezon
A tavalyinál erősebb téli szezonra számítanak a kiutaztatással foglalkozó utazási irodák, az előző évhez képest tíz százalékkal nőtt az érdeklődés a síutak iránt – mondta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége alelnöke az MTI-nek. Jelezte, hogy az előzetes foglalások adatai alapján a síutakhoz a legnépszerűbb úti célok között kiemelkedik Ausztria, amelyet a magyar síelők közel fele céloz meg. Egyre népszerűbb Szlovénia, de Olaszország és Franciaország síterepei iránt is nőtt az érdeklődés.