Előkelő helyen van Magyarország az objektív tényezők alapján összeállított nemzetközi versenyképességi mutatókban – mondta tegnap a Figyelő által szervezett konferencián Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A Harvard és az MIT egyetemek kutatói által összeállított mutató szerint hazánk 2015-ben a világ országai között a top 10-ben, a nyolcadik helyen állt.
Matolcsy György az elmúlt hét év gazdasági eredményeit bemutató előadásában elmondta, a kormány és a jegybank intézkedései 2010 óta tizenkét nagy gazdasági fordulatot generáltak, és most elindították a tizenharmadikat, a versenyképességi fordulatot. Matolcsy szerint gazdaságtörténeti léptékű eredményeket ért el az ország, a reformok egyszerre stabilizálták a gazdaságot, segítették a növekedést. A tizenkét gazdasági fordulat három nagy horderejű változás részeként következett be. Az ország 2010-től költségvetési fordulatot hajtott végre, a kormány átalakította az adórendszert. A következő nagy fordulat az adórendszerben valósult meg az egykulcsos szja bevezetésével és a családpolitikai kedvezmények beépítésével. A munkát terhelő adók helyett a fogyasztási adók irányába tolódott el a teherviselés.
A jegybankelnök kiemelte: az adóváltozások munkavállalásra, magasabb teljesítményre és tanulásra ösztönöztek. Ennek eredményeként a munkanélküliség rekordalacsony szintre süllyedt, a foglalkoztatottság pedig nagymértékben javult. 2013-tól monetáris politikai fordulat is bekövetkezett, amelynek eredményeként az alapkamat historikus mélységbe süllyedt, a tartósan laza monetáris kondíciók hozzájárultak az államadósság, az állam kamatkiadásainak mérséklődéséhez. A hosszú futamidejű állampapírok hozamai is mérséklődtek, ami hozzájárult a csökkenő államadóssághoz. Ugyancsak az elért eredmények között sorolta Matolcsy azt is, hogy az államadósságon belül a mérséklődő devizaarány csökkentette az ország sérülékenységét. A növekedési fordulat nyomán pedig 2013-tól kezdve két százalék felett volt a gazdasági bővülés, és remélhető, hogy az idén 3,5 százalék fölötti lesz. Az elnök szerint a következő években is az 5–10 százalékos sávban maradhat a vállalati hitelek bővülése, ami egy fenntartható pálya.
Ugyancsak a Figyelő konferenciáján Nagy Márton, az MNB alelnöke elmondta, a jegybanki alapkamat 2020-ig, de lehet, hogy még tovább is 0,9 százalék marad. Nagy szerint azzal lehet számolni, hogy akár a következő hét évben negatív reálkamatok lehetnek a hazai pénzpiacon, ezzel együtt a budapesti bankközi kamatláb akár 2019 közepéig három bázispont maradhat. Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az országban most lefelé mutató inflációs kockázatok vannak. A szeptemberi infláció 2,5 százalék lett, holott a piac 2,6-2,8 százalékot várt. Nagy Márton szerint az infláció 2017 végéig 2 százalék közelébe csökken, 2018-ban fokozatosan emelkedik és 2019 közepén érheti el a 3 százalékos célszámot. A jegybank alelnöke kiemelte: az MNB célja az, hogy elsősorban a lakáshitelek terén hosszú futamidejű és fix kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a bankok. Azt szeretnék elérni, hogy az új kihelyezésű hitelek esetében a fix kamatozásúak aránya a mostani 37 százalékról 80 százalékra nőjön.