Az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a hét közepén elfogadott irányelvjavaslat értelmében 2030-tól az Európai Unióban megújuló forrásokból kellene fedezni a teljes energiafogyasztás legalább 35 százalékát, emellett ugyanekkora mértékben kellene növelni az energiahatékonyságot. A távirati iroda tájékoztatása szerint 2030-ra a közlekedési szektor energiafelhasználásának 12 százalékát is zöldforrásokból kellene előállítani. A fejlettebb bioüzemanyagok és újrahasznosított üzemanyagok aránya 2021-re minimum 1,5 százalékot, 2030-ra 10 százalékot érne el. A környezetpusztító módon előállított és harmadik országokból származó pálmaolajat 2021-re ki kell vonni a közúti közlekedésből.
A javaslat szerint az úgynevezett első generációs, élelmiszer-alapú bioüzemanyagokat a 2017-es szinten kell tartani, arányuk a közlekedésben legfeljebb 7 százalék lehet. Ennek arányát az Európai Bizottság (EB) eredetileg 3,8 százalékra szorította volna vissza, az EP szakbizottsága pedig 2030-ra megszüntette volna. A magyar néppárti delegáció vezetője üdvözölte a fejleményt, Gyürk András hangsúlyozta: – Az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság tagjaként kötelező feladatnak tartom, hogy kiálljunk a meglévő beruházások védelme és a befektetői biztonság mellett. A Tiszta energiacsomagnak a hosszú távú fenntarthatósági szempontok mellett ezen sarokpontokat is teljes mértékben figyelembe kell vennie, hiszen csak a gazdasági szereplőkkel együtt érhetünk el sikereket a klímaváltozás elleni harcban – szögezte le a néppárti politikus.
Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő emlékeztetett, hogy a bioüzemanyag-előállításból származó melléktermékek fontos alternatív fehérjeforrások. A környezetvédelmi szakbizottság tagjának véleménye szerint Európának fehérjenövény-stratégiára van szüksége ahhoz, hogy képes legyen ellensúlyozni az állati takarmányokban felhasznált – főként génmódosított – szójabab és szójadara nagymértékű importját.
Erdős Norbert, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság tagja szerint Magyarország a kukoricatermesztés terén uniós viszonyban versenyképes. A békéscsabai politikus elmondta azt is, hogy a bioetanol-előállítás megjelenését megelőzően a 4-5 millió tonna többletet terményként, feldolgozatlan formában értékesítették a magyar termelők, ez pedig sok esetben a terményárak jelentős esésével járt.
Az etanolipar viszont megközelítőleg kétmillió tonnával csökkentette a többletet, és hamarosan az évi hárommillió tonna kukorica feldolgozása is lehetségessé válhat.