A garantált bérminimum januári emelése mellett a vállalkozások költségeinek növekedése indokolja, hogy több mint 10 százalékkal nőjön az erre az évre megállapított minimális építőipari rezsióradíj. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége javaslata alapján az építési-beruházási célú közmegrendeléseknél és a magánszektorban is irányadó, egy szakmunkásra számított legkisebb rezsióradíj – forgalmi adó nélkül számítva – 2860 forintra emelkedne a korábbi 2550 forintról. Az ágazati javaslat nyomán az új díj a Miniszterelnökséget vezető miniszter rendeletével lesz hatályos.
A 2013 óta megszabott minimális rezsióradíjnak fontos szerepe van a közbeszerzési eljárásoknál, amelyeknél eleve kizáró tényező, ha egy ajánlattevő árszabása az aktuálisan érvényes legalsó díjszabás alatt van. Az ilyen árajánlat ugyanis aránytalanul alacsonynak minősül. – A kirívóan kockázatos, irreálisan alacsony ár fogalmát négy évvel ezelőttig semmilyen jogszabály nem definiálta pontosan. Pedig szerintünk ez az egyik fő kiváltó oka a lánctartozásnak, a feketemunkának, végső soron pedig ez rombolja le a tisztességes vállalkozások piaci esélyeit – mondta lapunk érdeklődésére Koji László, a szakszövetség elnöke, aki szerint a magánmegrendelőknek is „gyanút kell fogniuk”, ha valaki ennél olcsóbban végezne el számukra egy munkát.
– A minimális rezsióradíj nem összekeverendő az átlagos mértékkel.
A tisztességes vállalkozást lehetővé tevő átlagos óradíj ugyanis 3400-3600 forint körül alakul. A minimálisnak mondott díj annyira alacsony, hogy az alatt egész egyszerűen nem lehet jogszerűen vállalkozni, a munkásokat rendes 8 órás munkára bejelenteni – mutatott rá Koji László. Szerinte elkerülhetetlen, hogy a cégek átlagosan 15 százalékos bruttó béremelést hajtsanak végre 2017 folyamán. Ugyanakkor ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy a teljes építőiparban várhatóan mintegy 5-6 százalékos áremelkedés lesz idén. A legnagyobb mértékű drágulásra a lakás- és más épületépítések esetén kell számítani.
Az építőipari rezsióradíj mintegy húsz tételből tevődik össze, alapját a garantált bérminimum jelenti. Tartalmazza a személyi jellegű és az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsijellegű kiadásait, valamint az irányítási és az ügyviteli költségeket. Magában foglalja tehát mindazokat a költségelemeket, amelyek szükségesek egy építőipari vállalkozás jogszerű működéséhez, sőt tartalmazza az adójogszabályok által minimálisan elvárt – árbevétel-arányosan kétszázaléknyi – eredményt is.