A közlemény szerint eltérően alakult a termelés a két építményfőcsoportban: az épületek építése 32,8 százalékkal bővült, míg az egyéb építményeké 3,0 százalékkal csökkent.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján januárban az építőipar termelése 4,6 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest.
Egy évvel korábban, 2016 januárjában 21,3 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző évihez képest. Az épületek építésének növekedése januárban is elsősorban ipari épületek, kisebb mértékben sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye a statisztikai hivatal szerint.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése 45,8 százalékkal emelkedett, ezzel szemben az egyéb építményeké 26,5 százalékkal csökkent. A speciális szaképítés termelése 24,2 százalékkal nőtt januárban az egy évvel korábbihoz képest – írta a KSH.
A megkötött új szerződések volumene januárban 211,8 százalékkal nőtt az előző évihez képest, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 287,4, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 152,7 százalékkal emelkedett. Az épületeknél több szerződést kötöttek sportlétesítmények, ipari, raktár- és kereskedelmi épületek építésére. Az egyéb építmények építményfőcsoportban több nagy értékű szerződést kötöttek gyorsforgalmi utak építésére.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene január végén 122,8 százalékkal meghaladta az előző évi alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké – a januári nagy értékű új szerződéseknek köszönhetően – 43,6, az egyéb építményeké 218,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – áll a KSH tájékoztatásában.
Elemzők: elindult a fordulat az építőiparban
Kedvező fordulat következett be az építőiparban a januári 18,5 százalékos éves bővüléssel, és optimizmusra ad okot, hogy jelentősen nőtt a hó végi szerződésállomány is – emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők csütörtökön. A szakértők szerint elsősorban az 5 százalékos áfakulcs jövője és a munkaerőhiány határozza meg a szektor jövőbeli teljesítményét.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagálva Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője MTI-nek elmondta: kiemelkedő a januári adat, a kétszámjegyű növekedés szokatlanul nagy dinamikát mutat. A szakértő szerint nem váratlan a jó teljesítmény, mivel a tavalyi bázis nagyon alacsony volt az uniós beruházások elmaradása miatt.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint a növekedés mértéke a kérdés, amit befolyásolhat az is, hogy az építőiparban lesz-e elegendő munkaerő a fejlesztésekhez.
Futó Gábor, a Futureal-csoport alapítója kommentárjában kiemelte: a lakáspiac idei történéseit főként az átmeneti időtartamra bevezetett 5 százalékos áfakulcs jövője körüli bizonytalanságok és az építőipari kapacitások szűkössége határozza meg.