Ingatlanspekulánsok és az ültetvények elöregedése miatt veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlőterületei, ami a balatoni tájat is veszélyezteti – vélik helyi bortermelők. Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince vezetője újságírók előtt a hét végén arról beszélt: az északi part legfontosabb látványelemei a szőlők, ezek azonban a tóra néző lejtőkön találhatók, amelyek az ingatlanfejlesztők célpontjai. – Segíthetne a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna az észak-balatoni területekre – jegyezte meg, majd folytatta: hiába zajlanak nagyszabású borászati beruházások a Balaton környékén, ha az újonnan létrehozott óriáspincékbe nem nagyon kerül szőlő. A borász – a távirati iroda beszámolója szerint – megemlítette azt is, hogy 1990 óta legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra, így becslése szerint az észak-balatoni ültetvények legalább hetven százaléka elöregedett, ezért a következő években eltűnhet.
Mindezt Csopak polgármestere, Ambrus Tibor annyival egészítette ki, hogy a településen száz éve még szinte mindenhol szőlőtermesztés folyt, amikor azonban a Balaton a tömegturizmus célpontja lett, a belterületi szőlőket beépítették, és a kárpótlás időszakában a külterületi szőlők is pusztulásnak indultak. Csopakon egyébként két éve bevezették a gondozatlan területekre kivetett földadót.
A sajtó képviselői előtt több borász is beszámolt tapasztalatairól. Sok más mellett elhangzott az is: az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára. Ilyen árak mellett a szőlőművelés nemigen nevezhető jövedelmező tevékenységnek.