Igazán pompás a kilátás Varsóra a Marriott szálloda 40. emeleti bárjából. Csinos, egyenruhás lányok hozzák ki az itallapot, és egy percre sem kell zavarba jönni attól, hogy a legolcsóbb pezsgő, a G.H. Mumm Cordon Rouge üvegje 400 zloty (38 ezer forint), míg a Veuve Clicquot Ponsardin 480, a Moet & Chandon grand vintage 810, a Krug 1400, a Dom Perignon pedig 1900 zlotyba kerül. Igazán ünnepi alkalmakra rendeljünk inkább egy Veuve Clicquot Ponsardint, ebből egy palack ára 2800 zloty, ami átszámítva 200 ezer forint. Enni viszont nem érdemes itt, annyira nem jó a konyha. Az utcáról bárki felliftezhet ide, a huszonöt zlotyért mért sör mellé mandulát is adnak, a hatalmas üvegfalon keresztül látni mindazt, amit a varsóiak a szocialista örökségükkel tettek. Sztálin ajándékát, a Kultúra és Tudomány Palotáját nem akarták eldózerolni, mert úgy ítélték meg, hogy lehetetlen pótolni a 120 ezer négyzetméter hasznos teret, 3900 helyiséget, a múzeumokat, színházakat, kiállítótermeket és az uszodát.
Sellő a konflisok között
Varsóban a városnézést a Starówkában, az óvárosban érdemes kezdeni, amelyet egy vörös téglából emelt fal vesz körül. Itt egy hamisítatlan középkori város látványa tárul elénk. A négyszög alakú piactér közepén a várost jelképező sellő szobra áll, kezében karddal és pajzzsal. Konflisokkal utazgatnak a régi utcákon a tömött pénztárcájú turisták. A királyi vár, a Zamek Królewski több korstílus nyomait őrzi. Kötelező látnivaló a Chopin-szalon az Akadémia közelében. Fryderyk 16 éves volt, amikor szüleivel a ma Chopin-szalonként ismert lakásba költöztek. A berendezés korabeli, de az igazság az, hogy nem sok köze van a művészhez. Sokkal fontosabb talán nekünk az a zongora, amelyen Chopin barátja, Liszt Ferenc játszott.
Varsóban nagyon sok a zöldterület. Az egyik legjelentősebb a Park Lazienki, a királyi fürdőpark a XVII. századból. Gyönyörű klasszicista épületeket és számos szobrot csodálhatunk meg a 80 hektáros területen. E kötelező látnivalók mellett engem leginkább Varsó üzleti negyede foglalt le. Mindaz, ami a városban az építészet terén az utóbbi évtizedekben történt, jól látható a luxusszálloda bárjából.
Szovjet szuvenírból látványosság
Napjainkban Varsó üzleti és idegenforgalmi szempontból is központi települése Lengyelországnak, ahol jól megférnek egymás mellett a felhőkarcolók és a több száz éves műemlék épületek. Minden a Kultúra és Tudomány Palotájával kezdődött. Lengyelül: Palac Kultury i Nauki, avagy rövidítve PKiN, de ne próbálkozzunk a kiejtésével, nevezzük csak kultúrpalotának. Mintájául a moszkvai Hét nővér, az amerikai felhőkarcoló-építések technológiáját felhasználó, a szocialista-realista építészet stílusában 1947 és 1953 között felépült épületek szolgáltak.
A varsói, 231 méter magas monstrum építése 1952-ben kezdődött és 1955-ben fejeződött be. A torony a Szovjetunió ajándéka volt Lengyelország részére, az építésében 3500 szovjet munkás vett részt. Közülük tizenhatan a kivitelezés alatt halálos balesetet szenvedtek. Az épület egyediségére törekedve a torony szovjet főépítésze, Lev Vlagyimirovics Rudnyev a lengyelországi utazásai alatt tapasztalt építészeti karaktereket is beleszőtte a tervekbe. Ennek jele például a krakkói és zamosci reneszánsz házakról átvett díszítőelemek ismétlődése a torony monumentális falain. Az épület adott helyt az V. Világifjúsági és Diáktalálkozónak, amelyen 111 ország harmincezer küldöttje vett részt, azonnal nemzetközi ismertséget biztosítva az épületnek. Itt koncertezett a Rolling Stones 1967-ben, ami az első alkalom volt, hogy jelentős nyugati rockegyüttes a vasfüggönyön túl lépett fel. Játszott már itt azóta Bruce Springsteen és Woody Allen is a zenekarával.
magas tornyok árnyékában
A kultúrpalota ma is Varsó egyik legjellegzetesebb, legismertebb épülete, amelynek megítélése azonban mindig ellentmondásos volt. Sokan gyűlölték az épületet, mert a szovjet megszállás jelképének tartották. Mások politikai megítéléstől függetlenül úgy gondolták, az épület nincs harmóniában sem a régi Varsóval, sem a háború után újjáépült várossal, és nem illeszkedik megfelelően a városképbe. A rendszerváltást követően felmerült, hogy lebontják, ám a józan ész diadalmaskodott.
És mennyire jól tették, hogy békén hagyták! Az elmúlt években a kultúrpalota közvetlen környezetében számos más, a szocialista realista torony magasságával harmonizáló felhőkarcoló épült fel. Többek között a Zlota a 192, a Warsaw Trade Tower a 176, a Cosmopolitan Twarda a 160, a Rondo a 159, a Centrum LIM a 140 méteres magasságával. A lengyel Manhattan megépítésének koncepciója hamar népszerű lett, a tervezők módszeresen eljelentéktelenítették a varsói eget uraló, 231 méter magas Kultúra és Tudomány Palotáját. Az új felhőkarcolók – a kultúrpalotával együtt – egy új városközpontot, egy új, modern Varsót alakítottak ki a tornyot egykor övező kietlen betonplaccok, autóparkolók helyén, ami ma már a fő idegenforgalmi látványosság. Egy világcég, a HB Reavis állítólag még idén elkezdi egy újabb felhőkarcoló építését a lengyel fővárosban, így hamarosan az Európai Unió legmagasabb épületét húzhatják fel Varsóban.