A korábbi évekhez hasonlóan idén is ütemesen érkeznek a különféle adóbefizetések az államkincstárhoz. A Varga Mihály vezette nemzetgazdasági tárca tegnap azt közölte: a költségvetési bevételek között a mostani esztendőben is jelentős tételt képviselnek például az áfából, a személyi jövedelemadóból, továbbá a biztosítottak által lerótt nyugdíj- és egészségbiztosítási, illetve munkaerőpiaci járulékból származó befizetések.
– Ezek összege az előző évhez viszonyítva növekedett – jegyezték meg a szakminisztériumban, gyorsan rögzítve, hogy az emelkedés mögött még véletlenül sem a közterhek felsrófolása áll. A legfőbb ok az, hogy egyre több embernek van idehaza legális állása. – Ma Magyarországon 4,45 millió ember dolgozik, 741 000-rel több, mint a 2010-es kormányváltáskor.
A létszám mellett a munkabér is növekszik, így folyamatosan javul a magyar családok helyzete, ami egyben a költségvetés stabilitásának az alapját is jelenti – magyarázták a folyamatokat a tárcánál. Másképpen mondva: mivel többen dolgoznak, s akik dolgoznak, többet keresnek, így a polgárok a boltokban többet költenek el, a szolgáltatóknál több megrendelést adnak, ezért a vállalkozások nagyobb összegű közteher befizetésével járulnak hozzá a közös kiadások fedezéséhez.
A minisztérium egyébként közölte: a központi alrendszer 2017. október végi halmozott pénzforgalmi hiánya 1418 milliárd forintot tett ki, az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél tehát biztonsággal teljesíthető. A részletek kapcsán közölték, hogy az idei év első tíz hónapja alatt a központi költségvetés 1492 milliárd forintos hiánnyal zárt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál 49 milliárdos deficit mutatkozott, miközben az elkülönített állami pénzalapok 123 milliárd forintos többletet értek el. A tárcánál megjegyezték azt is, hogy a kiadások és a bevételek az eltervezettek szerint alakulnak, s a kormány költségvetési politikáját változatlanul a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi.