Lefelé húzza az inflációt egyes áruk, szolgáltatások célzott áfacsökkentése, ugyanakkor az üzemanyagárak, a növekvő belső kereslet és a bérköltségek növekedése emeli a fogyasztói árindexet, így az év hátralévő részében az infláció vélhetően 2 százalék körül mozog majd – nyilatkozták elemzők azt követően, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a júliusi fogyasztói árindexet. A közlés szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak júliusban, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva pedig nem változtak.
A júniusi mélypont után idén már nem várható 2 százalék alatti infláció – véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette, a monetáris politikában a KSH keddi adatközlése várhatóan nem hoz változást, mivel az inflációs és a maginflációs adatok is összhangban vannak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi előrejelzésével.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője éves átlagban 2,3 százalékos inflációra számít. Az elemző szerint fokozatosan élénkülő árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,6 százalékra emelkedett. Suppan Gergely úgy véli, hogy 2018 elején is 2 százalék körül maradhat az infláció, de év közben már fokozatosan megközelítheti, a negyedik negyedévétől pedig akár meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban 2,7 százalék körül alakulhat.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője is gyorsuló inflációt vár az év hátralevő hónapjaiban, de úgy véli, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2019-ig nem emeli az alapkamatot és a 3 hónapos budapesti bankközi forint-hitelkamatláb (Bubor) is a mostanihoz hasonló szinten ragadhat a következő másfél évben. Az elemző idén átlagosan 2,3 százalékos, jövőre pedig 3,4 százalékos inflációra számít.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az éves infláció 2,4 százalék körül alakulhat.
A jövedéki adó emelése, a tej és az üdülés drágulása növelte az inflációt – írta a Magyar Nemzeti Bank az inflációs alapfolyamatokról kedden kiadott elemzésében. A maginfláció emelkedéséhez emellett a piaci szolgáltatások és az alkohol árindexének változása is hozzájárult. Az infláció emelkedését tehát alapvetően a maginflációs tételek árának alakulása okozta – állapítja meg a jegybanki elemzés.