A 2008-ban felvett svájcifrank-alapú kölcsön hatmillió forintos tőkeösszege jócskán megemelkedett a forintosítás után – ezt panaszolta az Alkotmánybíróságon (AB) az egyik ügyfél. Hozzátette azt is, hogy a bankot perbe fogta ugyan, de az eljárást a bíróság a törvény alapján felfüggesztette. A panaszos úgy véli, hogy az elszámolásról és a forintosításról szóló tavalyi jogszabályok sértik az alaptörvényt, de a polgári törvénykönyvet is. Szerinte nem teljesült az együttműködés elve, emellett sérült a joggal való visszaélés tilalma. Megjegyezte még, hogy a hatalmi ágak – a törvényhozás és az ítélkezés – nem avatkozhatnak be egymás munkájába.
Az év elején további hasonló panaszok is befutottak az AB-hez. Devizakölcsönügyben végül csaknem 750 kérelem érkezett, ezeket most egy csomagban vizsgálja a testület. A mai tárgyalás várhatóan feltérképezi a sérelmek változatait, s az Alkotmánybíróság ezután hozza meg döntését. A devizahitelek témaköre egyébként korábban már járt az AB előtt, s a Kúria is kifejtette véleményét. A döntések lényege eddig az volt, hogy az árfolyamváltozás kockázatát az ügyfeleknek kell viselniük. A tartozások elszámolásáról és forintosításáról szóló törvények alapján hiteladósok tömegei kapták vissza azt a pénzt, amelyet a bankok az árfolyamrés alkalmazásával és a kamatok tisztességtelen felemelésével vontak el a fogyasztóktól.
Az átfogó rendezéssel azonban nem mindenki elégedett, ezt jelzik a törvényszékekhez érkező észrevételek is. Az árfolyamváltozás hátrányai s a tőkeösszeg nagysága miatt új jogcímeken perlik a fogyasztók a hitelintézeteket. Sokan ezúttal is az együttműködés hiányát vetik fel. Csak a Fővárosi Törvényszéken január óta több mint kétezer új típusú ügyet regisztráltak. Emellett folytatódhatnak az adósmentő törvénnyel tavaly felfüggesztett eljárások is. Budapesten négyezer ilyen perből az elszámolás után eddig hétszáz indult újra, s a bírói tanács csaknem ugyanennyi ügyben hiánypótlást rendelt el. Ezekben a folytatásról a hiánypótlás után dönthetnek.
A felfüggesztett perek folytatásának ugyanakkor feltételei vannak. Aki hajdan csupán annak megállapítását kérte, hogy a hitelintézettel kötött szerződése semmis, jogszabályba ütközik, most köteles megjelölni, miképpen kívánná orvosolni ezt az érvénytelenséget. A banknak és a fogyasztónak el kell számolnia egymással – a banki elszámolás ezt a célt szolgálta. Arra a mostani, bepanaszolt jogszabályok alapján nincs mód, hogy semmisnek nyilvánítsanak egy kölcsönszerződést anélkül, hogy a tartozás megfizetéséről rendelkeznének.