Új időszak nyílik e héten a tőkepiaci kereskedésben a britek uniós távozásáról szóló döntés miatt, aminek a következményeit a piaci szereplők is csak mérlegelni és találgatni tudják jelen állás szerint. A magyar eszközök kereskedése is várhatóan ennek megfelelő változékonysággal történhet, viszont a hazai gazdaság erősségét mutatja, hogy a befektetési termékek a pénteki első sokk okozta reakciók után is ellenállók voltak.
– A forint heti szintű gyengülése az euró ellenében nem haladta meg az egy százalékot sem – kommentálta a CIB a pénteki árfolyamgyengülést. Ezzel nemzeti fizetőeszközünk az euró ellenében 317–320 közötti sávba került a korábbi hónapokban megszokott 310–315-höz képest. Látva, hogy ennél komolyabb gyengülés nem történt, a CIB nem is módosítja árfolyam-várakozását, tartós forintgyengüléssel nem számolnak, azonban hangsúlyozták: rövid távon továbbra is a szokásosnál nagyobb árfolyam-ingadozások történhetnek a forintpiacon is.
Jelen helyzetben a magyar eszközöknek komoly támaszt jelentenek a gazdasági tartalékok és az, hogy csak mérsékelt gazdasági kapcsolatunk van Nagy-Britanniával. – Fontos megemlíteni, hogy az angolok kilépése az unióból csekély közvetlen hatással van Magyarországra – írják legújabb elemzésükben Blahó Levente és Pálffy Gergely. A Raiffeisen elemzői szerint a külkereskedelmet vizsgálva a magyar termékeknek csupán 4 százaléka kerül az angolokhoz, míg onnan alig 2 százalékos az importarány.
Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője megerősítette korábbi előrejelzését, miszerint a brit kilépés nagyjából félszázalékos kiesést jelent a magyar növekedésben, azonban hozzátette: ez csak a puszta matematika. Ugyanis a bizonytalanságot mostantól leginkább hangulati elemek befolyásolhatják. – A kockázatok egyértelműen lefelé mutatók, vagyis egy nagyobb negatív hatással is számolni kell – mondta Montalto.
A piaci hangulat egyaránt kedvezőtlenül hathat a pénzügyi feltételekre, a hitelhez való hozzájutás, a beruházást és a foglalkoztatást érintő kérdések mind olyan területek, amelyeket a fejlődő piacokon is érinthet az Angliából jövő „fertőzés”. Ha ez így lenne, a Nomura várakozása szerint Közép-Európában a leginkább nyílt gazdaságokra nézve lenne kirívóan kedvezőtlen a hatás, vagyis Csehországra és Magyarországra.
Neal Shearing, a londoni Capital Economics elemzője szerint azért is lesz mérsékelt és gyors lefolyású a magyar és más fejlődő piacokra gyakorolt hatás, mert a nagy nemzetközi jegybankok is lépnek, ez pedig a magyar eszközökre is támogatóan hat. Az angol jegybank már jelezte is, hogy kész intézkedni, és minden bizonnyal az Európai Központi Bank (EKB) sem marad tétlen, ha úgy látja, túlzott a piaci bizonytalanság. Shearing szerint az EKB intenzívebb beavatkozása megadhatja Közép-Európában a további kamatcsökkentések lehetőségét, azonban a Capital Economics nem ezt a forgatókönyvet tartja legvalószínűbbnek.
A Magyar Nemzeti Bank is már korábban jelezte, hogy a mostani 0,9 százalékos alapkamatszint tartósan tartható, akár a brit kilépés esetén is. A pénteki első reakciók a forintárfolyamban és az egyéb eszközök kereskedésében ezt egyelőre igazolni látszanak.