Magyarországot követően Máltán (165 százalék) és Spanyolországban (136 százalék) volt még hasonló mértékű felívelés, miközben az unió egészében három év alatt csak 26 százalékkal emelkedett a kiadott engedélyek száma.
Az igazi változás hazánkban a múlt évvel következett be, amikor az új lakások forgalmi adóját a korábbi 27-ről 5 százalékra csökkentették, illetve a magánépítkezéseknél ötmillió forintig visszaigényelhetővé tették az áfát. Emellett a kormányzat jelentősen kibővítette a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), bevezetve a háromgyermekeseknek új lakás építéséhez vagy vásárlásához felhasználható tízmillió forintos támogatási formát. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nem véletlenül beszélt arról, hogy 2016 a lakáspiaci fordulat éve volt hazánkban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint tavaly összesen 31 559 lakás építése kapott zöld jelzést, ami két és félszerese az egy évvel korábbi mennyiségnek. Az unió statisztikai hivatalának tavalyi negyedéves adatai éves összevetésben rendre azt mutatták, hogy Magyarország az élbolyban van az újonnan engedélyezett lakásszám felfutása szempontjából.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2017-ben tovább bővül a lakásépítési kedv. Az év első öt hónapjában 5563 építési engedélyt adtak ki lakóházakra, ebből 1293 társasház, a többi egylakásos családi ház. Három éve ennek alig a harmadát érte el a kiadott engedélyek száma. Az akkori 1808 lakóépület közül ráadásul mindössze 319 volt többlakásos társasház. Eközben a lakáspiaci forgalom némileg mérséklődött. A Duna House becslése szerint mintegy 75 ezer lakóingatlan cserélt gazdát az év első felében, ami öt százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól.