Magyarország kész a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékára emelni a hozzájárulását az Európai Unió büdzséjéhez a 2020 és 2027 közötti hétéves költségvetési ciklusban, mivel az Egyesült Királyság tervezett kilépésével és az új kihívásokkal több feladat jut kevesebb befizetőre – jelentette ki tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azon a kétnapos brüsszeli csúcskonferencián, ahol egyebek mellett a tagállami költségvetési hozzájárulások kérdése is napirendre került.
A távirati iroda tudósításában Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: mindenképpen növelni kell a tagállami hozzájárulásokat az EU következő költségvetési ciklusában, miután az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számító Egyesült Királyság tervezett kilépése, a számítások szerint mintegy tízmilliárd eurós lyukat üt majd a közös büdzsén.
Mint az elnök fogalmazott: „egyértelmű, hogy többre van szükségünk az eddigi GNI egy százalékánál, ha folytatni kívánjuk a közös intézkedéseket, és ezeket megfelelően akarjuk finanszírozni”.
Felszólalásában Lázár János rámutatott: kevesebb pénzből nem lehet több Európát létrehozni. A miniszter arról is beszélt, hogy offenzív, bátor, kezdeményező költségvetési javaslatot vár az Európai Bizottságtól a 2020 és 2027 közötti ciklusra, mert a mostani büdzsé defenzív volt, amely egy válságra reagált.
Jean-Claude Juncker szerint Günther Oettinger költségvetési biztos javaslatát elfogadva úgy kell az EU közös költségvetését összeállítani, hogy előbb a kiadási célokat döntsék el, és ehhez igazítsák a költségvetés méretét és szerkezetét, vagyis az eddig alkalmazott módszer (előbb meghatározták a kassza felső határát a GNI arányában egy százalék körül, és ezután bontották le a célok mentén) ellentétét javasolja.
A bizottság elnöke a Portfólió összeállítása szerint a főbb célok között említette az EU külső határvédelmét, a környezetvédelmet, a munkaerőpiaci biztonságot, a migrációt, a közös védelmi politikát, a kohéziós és a közös agrárpolitikát.
A kohéziós politikára szánt források megvágását nem támogatja Jean-Claude Juncker, mert számos régiónak szüksége van még a felzárkóztatási forrásokra, de a kiadási szerkezetét modernizálni kell, és a kohéziós források politikai feltételekhez kötését sem támogatja. Ugyanígy a közös agrárpolitikai források vágását sem támogatja, de a kiadási szerkezet modernizálását igen.
A kohéziós politika egyes tagállamoknak közepesen fontos, másoknak kevésbé, és ott vannak a minden tagállamot szorító forráslehívási határidők – emlékeztetett Juncker a közös kassza jellegzetességeire. Közben megemlítette a saját nevét viselő európai strukturális beruházási tervet is (Juncker-terv), amely már 256 milliárd euró beruházásmozgósítást ért el, és kitért arra is, hogy a 2014–2020-as ciklus forrásaiból már 17 milliárd eurót irányítottak át a menekültválság terheinek kezelésére.