Megannyi mérőszám mutathatja meg egy-egy gazdaság állapotát. A fontosabb értékek között szerepel az adóbevételek nagysága is – eszerint Magyarország az utóbbi időkben valósággal kilőtt. Az öt legnagyobb adónemből – vagyis az áfából, a társasági és a jövedéki adóból, a járulékokból és a személyi jövedelemadóból (szja) – idén, kilenc hónap alatt több mint 8100 milliárd forint folyt be. A summa önmagában sem csekély, a tavalyi időszakos bevételi értékekhez viszonyítva pedig különösen nagynak tűnik. A múlt esztendőben ugyanis 7600 milliárd forint körüli összeg szerepelt ősz elején az állami adóbevételek rubrikájában, a mostani érték tehát majdnem ötszázmilliárd forinttal magasabb.
A nemzetgazdasági tárca részletes adataiból kitűnik, hogy valamennyi lényeges adónemből több érkezett most, mint tavaly. A legnagyobb plusz a társadalombiztosítást megillető befizetéseknél jelentkezett, az itt feljegyzett 230 milliárd forint igen vaskosnak mondható. Ez alapján már nem is tűnik annyira meglepőnek, hogy a kormány a járulékok mérséklésének mikéntjét elemzi. A nyugdíjak és az egészségügy kiadásainak fedezete nagyobb tehercsökkentés esetén sem lenne veszélyben.
Kilenc hónap alatt érdemi pluszbevétel jelentkezett a társasági adónál is, a 155 milliárdos többlet számottevőnek mondható. Általános forgalmi adóból majdnem ötvenmilliárddal folyt be több, mint tavaly, ahogy nem intézhető el egy kézlegyintéssel a személyi jövedelemadónál feljegyzett húszmilliárdos növekmény sem. Már csak azért sem, mert az szja kulcsa idén egy százalékkal kisebb, mint 2015-ben volt, azaz úgy is többet fizettek be a közösbe a legálisan munkát vállaló polgárok, hogy az elvonás mértéke kisebb lett. Az alkoholos italok, a dohányáru és az üzemanyagok után felszámított jövedéki adónál szintén emelkedést mutatnak az időszakos értékek, itt harmincmilliárdra rúgott a plusz summa.
Az adóbevételek érdemi növekedése mögött több ok is meghúzódik. Elsőként is az, hogy az utóbbi időben folyamatosan emelkedett a legálisan munkát vállalók száma, a több adófizető pedig több közterhet is rótt le. A járulékok és az szja számait emellett az is fölfelé lökhette, hogy nőttek idehaza a fizetések. Mivel a munkavállalók a korábbinál többet vittek haza, így többet is költhettek – s költöttek is. A forgalom emelkedése az áfabevételeken ugyanúgy tetten érhető, mint a jövedéki adónál. Utóbbi kapcsán megjegyezhető, hogy több üzemanyag fogyott a benzinkutakon, a szeszes italokból is nagyobb mennyiséget adtak el, s a dohányosok úgyszintén magasabb összeggel járultak hozzá a közkiadásokhoz, mint tavaly. Nem hanyagolható el a feketézés visszaszorításáért bevezetett intézkedések hatása sem: az online pénztárgépek rendszere és az elektronikus áruforgalom-ellenőrző szisztéma sokakat téríthetett el a jogsértésektől, ami lényeges szerepet játszhatott az állami bevételek duzzadásában. A feketeszférából a fényre lépők működése ráadásul valamennyi nagy adó értékeit emelhette.
Az adóbevételek emelkedése kapcsán nemrégiben az Állami Számvevőszék vezetője, Domokos László lapunknak azt nyilatkozta: olyan intézkedések fedezetét adhatná – a leginkább a feketegazdaság visszaszorításából származó – adótöbblet, amely a legális gazdasági szereplők helyzetét segíti. Az elnök úgy vélekedett: bizonyos adók csökkentése, esetleges eltörlése útján ezeket az összegeket mihamarabb oda kellene adni a jogkövető cégeknek és magánszemélyeknek.