2017. november 21., kedd, Olivér napja
Gazdaság, Interjú
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: http://magyaridok.hu/gazdasag/hatosagi-kezben-gyanus-valasztasi-kuldottlista-ugye-2386522/

Hatósági kézben a gyanús választási küldöttlista ügye

A Magosz elnöke szerint óriási erő rejlik az ágazatok összefogásában
Megtette a feljelentést az okirat-hamisítás gyanújával érintett Heves megyei küldöttjelölti lista ügyében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, az Országgyűlés alelnöke szerint nem egyedüli esetről lehet szó, a jelölőszervezethez az elmúlt hetekben több panaszos megkeresés is érkezett, miszerint a nagyvállalatokat tömörítő szervezet, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége csalással próbált küldötteket toborozni. A november harmadikán esedékes kamarai választásokkal kapcsolatban lapunknak elmondta, mára sikerült elérni, hogy valamennyi szakmai szervezet egyet akar: egymást segítve sikeresen gazdálkodni. A jövőben erre az együttműködésre épülve születhetnek meg azok a stratégiai döntések, amelyek érdemben hozzájárulhatnak a magyar agrár-élelmiszeripar fejlődéséhez.

– Alig egy hét van hátra az agrárkamarai választásokig. Hol tart a kampány?

– A munkánk alapját a 17 szakmai szervezettel kötött megállapodás je­lenti, az egyeztetés pedig azóta is folyamatos. Azért dolgozunk, hogy tartós, stabil eredmény szülessen, ami az elkövetkező öt évben a vidék érdekeit szol­gálja. A cél, hogy minden választónk tudja, hogy milyen eredményeket értünk el és melyek az előttünk álló kihívások, amelyekre együtt kell megtalálnunk a válaszokat. Az elmúlt hetekben konstruktív párbeszéd alakult ki a vidék társadalmán belül, a fórumokon számos javaslat született a kamara jövőjéről.

– Milyen részvételre számít november harmadikán?

– A tagság jó része ma már érzi, hogy miért fontos a kamarai választás. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) létrehozásával az elmúlt öt évben sikerült kiépítenünk egy egész országot átfogó hálózatot, most az a cél, hogy ennek előnyeit maximálisan kihasználjuk. A 650 falugazdász, a szaktanácsadók, a megyei és az országos szintű szakembergárda olyan tudásbázist alkot, amely minden egyes gazdának érdemi segítséget tud nyújtani. Hatalmas kihívások előtt állunk. Amellett, hogy fel kell készülnünk a következő európai uniós költségve­tési ciklusra – amelyben nagy szerep jut majd a falugazdászoknak –, itthon is erőteljes jövőtervezés zajlik. Ezért sem mindegy, hogy a kamara, illetve a köztestület vezetése milyen szakmai súllyal bír. Minél többen mennek el szavazni, a kamara annál erőteljesebben képviselheti a magyar agrár-élelmiszeripar érdekeit a kormány előtt.

– Mely területeken lesz szükség az intenzív érdekérvényesítésre?

– Most rakjuk le a következő időszak alapjait. Számos fontos stratégiai döntés várat magára. Nagy eredmény, hogy jövőre megkezdheti működését a jégkármérséklő rendszer, ugyanakkor annak érdekében, hogy az erőforrásainkat még hatékonyabban tudjuk kihasználni, számos további lépésre van szükség. Nemzetgazdasági szempontból sem mindegy, hogy a rendelkezésre álló 5,2 millió hektáron milyen eredményességgel gazdálkodunk. Az idén az aszály miatt egy hektárról várhatóan átlagosan hat tonna kukoricát takaríthatnak be a gazdák, megfelelő technológia alkalmazásával és öntözéssel azonban ez közel megduplázható. Ha érdemben bővíteni tudjuk az öntözést, sikerrel pályázhatunk a nemzeti fehérje­program megvalósítására is. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy Euró­pa piacain GMO-mentes, magasabb hozzáadott értékű növényi és állati termékekkel jelenünk meg.

– Hogyan segíthet ebben a NAK?

– Az oktatás, a kutatás és a gyakorlat közötti szinkron kialakítása, megteremtése a kamara feladata. A digitális agrárstratégia részben elkészült, a precíziós gazdálkodás alapjait már leraktuk, de a kiteljesedés csak ezután következik. Azzal is számolnunk kell, hogy a vidékfejlesztésben teljesen új módszereket kell alkalmaznunk, hogy az életminőséget javítani lehessen. Ez egy állandó fejlesztési folyamat, amihez rengeteg tu­dásra van szükség, ami a kamaránál megvan. A kötelező tagságnak köszönhetően a NAK a termeléstől a nagykereskedelemig valamennyi ágazatot lefedi. A köztestület belső egyeztetési rendszerén keresztül ki lehet érlelni azokat a javaslatokat, amelyekkel a kormányhoz fordulhatunk. Ha a kamara vezetői érdemi szakmai programmal, azt hitelesen bemutatva jelennek meg a döntéshozók előtt, a javaslatok megkaphatják a kormány támogatását.

– Az elmúlt években számos multinacionális vállalat sérelmezte a kötelező kamarai tagságot és az azzal járó tagdíjak befizetését. A témát most választási kampányának zászlajára tűzte a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).

– Amikor a MOSZ határozta meg az előző kamara működését és belső szabályrendszerét, akkor – bár önkéntes volt a részvétel – a tagdíj felső határa 1,5 millió forint volt. Ezzel szemben ma bármekkora gazdaságról, társaságról legyen szó, egymillió forintnál senki sem fizet nagyobb összeget. A kötelező tagság egyik legnagyobb előnye, hogy a teljes agrár-élelmiszeripart átfogja, a belső rendszereken keresztül lehetőséget ad az egyeztetésre, sőt sokszor kikényszeríti azt. Aki nem akar kötelező tagságot, az nem akarja, hogy a magyar agrár-élelmiszergazdaság szereplői hosszú távon fejlődési pályára állítsák az ágazatot. A világban nagyon erős hálózatok működnek. Ha nemzeti szinten nem lesz összefogás, akkor esélyünk sincs a fejlődésre. Ugyanakkor ez nemcsak a vidékről, hanem az ország és a nemzet egészéről szól. Ha hatékonyabban termel az ágazat, az az árakon, a termékek minőségén keresztül az emberek mindennapi életminőségére is jó hatással van.

– Az ellenzők részéről a legtöbb vád a díjak felhasználása miatt éri a kötelező tagság intézményét. Mit gondol erről?

– A magas színvonalú, a gazdaság működését érdemi módon befolyá­soló szolgáltatás pénzbe kerül, amit részben a tagdíjakból, részben pedig uniós és hazai forrásokból lehet fedezni. A kamara egy erős tudásbázissal, erős szakmai háttérrel rendelkező szervezet, nemcsak a központban, hanem a területi kamarákban is. Érdemi munkát, érdemi szolgáltatást csak megfelelő finanszírozás mellett lehet garantálni. A MOSZ százfős kamarát vizionál. Ekkora intézményt, ekkora tudásbázist nem lehet száz fővel fenntartani. A gazdák mindennapi munkáját, a támogatások lehívását érdemben szolgáló falugazdász-hálózat 650 főt számlál. Ha meg­szűnne a kötelező tagság, fenntarthatatlanná válna a rendszer. A MOSZ kezdeményezése kizárólag a multik érdekeit szolgálná ki, hiszen nekik a kistermelőkkel, családi gazdaságokkal ellentétben nincs szükségük segítségre, megvan a saját apparátusuk.

Fotó: Havran Zoltán

Jakab István: Most rakjuk le a következő időszak alapjait, számos fontos stratégiai döntést kell hoznunk

– Nemrég látott napvilágot a hír, miszerint a nagyvállalatokat tömörítő szervezet Heves megyei listájára úgy került fel egy vállalkozó neve, hogy ő maga nem írta alá a jelöléshez szükséges dokumentumot. Hol tart az ügy?

– Az esetre az Országos Kamarai Választási Bizottság októberi ülésén derült fény. Mivel felmerült az okirat-hamisítás gyanúja, a köztestület ügyintéző szervezete megtette a feljelentést. Nem volt lehetőség a mérlegelésre, törvényi kötelezettség volt a hatóságok kezébe adni az ügyet. Nyilván nem véletlen, hogy a MOSZ mindössze kilenc megyében tudott listát állítani, ugyanakkor álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ehhez ilyen alantas eszközökre volt szükségük. Ez az eljárás méltatlan mindenkihez, aki a választási folyamatban részt vesz, valamennyi vidéki embert, valamennyi kamarai tagot sért.

– Tudnak hasonló esetekről is?

– Az emberek, főleg a parasztemberek nem szeretnek ilyen ügyekbe keveredni, de érkeznek megkeresések, amelyek között számos tanulságos eset van. Hozzám és a megyei szervezetekhez is eljutottak panaszos levelek, amelyekben azt írják le az érintettek, hogy nem tudtak a jelölésről és azt sem tudták, hogy mit íratnak velük alá. Elfogadhatatlannak tartom, hogy valaki így próbáljon meg eredményeket elérni. Olyan ez, mint a sportban: ha egy sportoló csal, azt kizárják a pályáról. Hiszem, hogy az emberek érzik ezt, és maguk zárják majd ki a csalókat.

– A MOSZ politikamentes kamaráért kampányol, holott köreikben is számos korábbi politikus tevékenykedik.

– A gazdák nem felejtenek. A MOSZ most arcpirító módon, politikamentességről beszél, holott, ha valakik, hát ők pontosan tudják, hogy az előző kamara megalakításától kezdve a politika határozta meg minden lépésüket, hisz élvezték ennek hasznát. A pártállam által létrehozott testület vagyonából uszítottak éveken keresztül, miközben olyan korszerű mezőgazdaságról álmodoztak, amely csak saját vagyonukat gyarapította. Az új kamarai rendszer kialakításával megváltozott a helyzet. A kamarai biztos révén nem engedtük szétlopni a kamarai vagyont, amely azóta is gyarapodik és a tagság érdekeit szolgálja. A kötelező tagsággal egységet teremtettünk az agráriumban. A MOSZ most ezt az egységet akarja megbon­tani. S hogy miért? Bizonyára fáj nekik, hogy találtunk egy olyan együttműködési formát, amelyben – a kamara berkein belül – valamennyi szakmai szervezet egyet akar: sikeresen gazdál­kodni, boldogulni, kihasználni az erőforrásokat. Ez nyilván nem kedvez azoknak, akik jól éltek abból, hogy megosztották mások erőit és kihasználták ezáltal az embereket.

Hirdetés

Kiemelt

Tovább szépül a Budakeszi Vadaspark

A tervek szerint bővítik a Budakeszi Vadaspark területét, ahol a látogatók megnyerése érdekében folyamatosan fejlesztenek.

Poszt-trauma

Ujhelyi nagyon meglepődhetett a kérdésére kapott válaszon

A legilletékesebbekhez fordult.

Ötven ostoba

A Ferencvárosi Torna Club most ­en­nyinél tart. Sok? Kevés?

A hitelesség és a HVG

Aki keveset gondolkodik...

Bokros agymenése

A MoMa ura már további három Orbán-ciklust is elképzelhetőnek tart!

Hirdetés

Szívesen olvasna hasonló cikkeket? Csatlakozzon Facebook-csoportunkhoz!