Eddig mintegy 500 kamionsofőr vehette át jogosítványát abban a programban, amelyben az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) közreműködésével a kétéves képzés végére, vagyis jövőre összesen mintegy hatezer tehergépjármű- és autóbusz-vezetővel bővül a munkaerő-kínálat a fuvarozás területén – mondta el lapunk kérdésére Becsey Zsolt. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete szeptemberben kinevezett főtitkára – korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára – ugyanakkor úgy véli, tartós megoldást az hozhat, ha a közoktatási rendszerbe integrálva, érettségi után egy posztgraduális évvel megtoldva, magasabb szintre emelve nyeri el végső helyét a hivatásos sofőrök képzése.
Egy jól képzett nehéztehergépjármű-vezetőnek alapszintű nyelvismeretre, jogi, közgazdasági, informatikai tudásra is szüksége van, a személyszállításban dolgozó társaiknak pedig mindemellett a kifogástalan megjelenés és jó modor is része az elvárásnak. – Az állami képzés emelné a szakma presztízsét, miközben biztosítaná a folyamatos utánpótlást. A nemzetközi forgalomban jelenleg is 400 ezer forint felett keresnek a sofőrök, de ahhoz, hogy ne csábítsa el őket könnyedén egy nyugati cég, további béremelésre van szükség az ágazatban – mondta a főtitkár.
A szakmunkásképzés részévé tett sofőrképzés megvalósítására azért is szükség van, mert a derékhad 5-10 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. A magyar fuvarozócégek komoly üzleti sikereket értek el az elmúlt években Európában, azonban a helyi vállalkozások lobbijának hatására egyre komolyabb a nyomás a kelet-európai vállalkozásokon. A helyi minimálbér kötelezővé tétele mellett számos adminisztratív kötelezettséggel igyekeznek távol tartani a magyarokat és a lengyeleket, miközben mindent elkövetnek, hogy a munkavállalóikat átcsábítsák az ottani cégekhez.
A hazai vállalkozásokat ugyanakkor keletről is nyomás alá helyezték az unión kívülről érkező fuvarozók, amelyek kétoldalú és multilaterális (CEMT) egyezmények alapján lépik át a schengeni határt, de hogy valójában mit csinálnak, immár a kapukon belül, azt hatékony ellenőrzés híján nem lehet pontosan tudni. Bár a nemzetközi fuvarozásban érintett magyar cégek tiltakoznak az uniós kereteken belül az adminisztratív előírások kiterjesztése ellen, ha nem marad más eszközük, kénytelenek lesznek ugyanilyen vagy hasonló előírásokat kieszközölni a keletről érkező fuvarozók tevékenységének visszaszorítására.
Persze minden korlátozás annyit ér, amennyit be lehet tartatni belőle.
– Mint ismert, a Nemzeti Közlekedési Hatóság várhatóan az év végén beolvad a fejlesztési tárcába, de az általa végzett ellenőrzési tevékenységet folytatni, sőt erősíteni szükséges – fejtegette Becsey Zsolt. Májusban döntött úgy a kabinet, hogy létrehoz egy 100 fős ellenőrző testületet, amelynek tagjai 2017 elejétől, heti hét napon, napi 24 órában vizsgálják majd a közúti áruszállítást végzőket. (A szervezet része még az a további 30 ember is, akik a személyszállítókat ellenőrzik, őket „taxis kommandónak” nevezték el a médiában.) A főtitkár szerint országosan 5-6 bázison elhelyezve, a megfelelő jogkörökkel felruházva és a szükséges adatbázisokhoz online hozzáférve a testület komoly elrettentő hatást gyakorolhat a zavarosban halászó kelet-európai kamionosokra.
– Az országban jelenleg fuvarozást végző mintegy 12-13 ezer vállalkozás jelentős része, több mint 10 ezer cég dolgozik kis- és középvállalkozóként, közülük legfeljebb 10 százalékot tesz ki a korszerűtlen, EURO I-II-es motorral szerelt járművet üzemeltető cég.
A gazdasági helyzet javulásával jobbak a kisvállalkozások túlélési esélyei is, de eljött az ideje annak, hogy a kormány vissza nem térítendő – úgynevezett de minimis, csekély összegű – juttatással támogassa a járművek cseréjét ezeknél a fuvarozóknál. Az árufuvarozók esetében ez 30, a személyszállítóknál 60 millió forint lehet – mondta Becsey Zsolt.