A jövő héten tárgyalja a munkavédelem nemzeti politikáját a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF). A lapunkhoz eljuttatott, várhatóan végleges tervezetet célja a munkavédelem erősítése, a munkahelyi balesetek számának visszaszorítása, valamint a munkakörülmények fejlesztése, mindez erősebb kormányzati szerepvállalás mellett.
Cél, hogy a munkaerő egészségén, az átlagéletkor emelkedésével párhuzamos kockázatok csökkentésével növekedjen a dolgozók teljesítőképessége, ezzel összhangban pedig az ország versenyképessége. Évente tízmilliárd forint kiesést okoznak a munkahelyi balesetek, amelyet az Egészségbiztosítási Alapból finanszíroznak. A létszám is magas, naponta mintegy négyezer fő marad távol munkájától valamilyen munkavégzés közben elszenvedett baleset miatt.
A tanulmány öt fontos területen fogalmaz meg tennivalókat. Ezek közül az első a vállalkozások versenyképességének fejlesztése. Elsősorban itt a munkakörülmények, -eszközök fejlesztésére kell gondolni, valamint a korábban megosztott jó gyakorlatok átvételére. Ezek a gyakorlatok az induló vállalkozások számára mutathatják be a hatékony munkavédelmi intézkedéseket. A tervezet javasolja emellett a társadalombiztosítás egyes elemeivel összhangban az önálló baleset-biztosítási ágazat bevezetését, ezzel együtt a munkaadók számára olyan ösztönzőket, amelyek elősegítik a munkavédelmi fejlesztéseiket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb jelentése szerint az első fél évben a munkaadók 81,2 százalékánál tapasztaltak szabálytalanságot a munkaügyi ellenőrök. A munkavédelmi felügyelők az ellenőrzések során 160 585 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták, szabálytalanságokat a munkavállalók 66,9 százalékánál tapasztaltak. Továbbra is a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos gondatlanság, valamint a hiányos munkavédelmi ismeretek miatt jártak el a hatóságok. A súlyos jogsértéseknél továbbra is kiemelt hiányosság az építőiparban az esésvédelem, a villamos berendezéseknél az érintés elleni védelem, valamint a közműépítéseknél alkalmazandó biztonsági intézkedések elmulasztása.
Munkavállalói oldalról az egészségmegőrzés a legfontosabb cél. Nem csak a mozgásszervi, daganatos megbetegedések számának csökkentését, de a pszichológiai, szociális okokra visszavezethető hiányzások visszaszorítását is napirenden kell tartani. Itt szintén a tapasztalatcsere jelentheti a megoldást. Fontosak a kutatások is, egy vegyszerekkel foglalkozó munkakörben például arra vonatkozóan, hogy az adott anyagoknak milyen egészségkárosító hatása lehet, amely még nem ismert. A dolgozók átlagéletkorának emelkedésével egyre inkább előtérbe kerül az egészségmegőrzés fontossága.
Mind munkaadói, mind munkavállalói oldalról szükség van az oktatásban, valamint a képzésben a munkavédelmi ismeretekre. A tervezet példaként említi, hogy a munkavállalók szakmánként eltérően már az oktatás során megismerkedhetnek az adott feladattal kapcsolatos kockázatokkal. A munkaügyi szakembereknek pedig azért fontos a képzés, hogy naprakészek maradjanak, ehhez számukra rendszeres továbbképzéseket kell kidolgozni, amely feltétele lehetne további munkavégzésüknek. A jelentés figyelembe veszi a megváltozott munkaképességűek, fiatalok, nők közötti különbséget, az ő biztonságukat naprakész, célcsoportra elkészített ismeretanyagokkal lehet erősíteni.
A megerősített állami szerepvállalás mellett fontos a minél szélesebb körű tájékoztatás. Ezt közérthető, naprakész kiadványokkal lehet elérni, amely segítené az újonnan foglalkoztatóvá válókat, hogy a sok követelménynek eleget tudjanak tenni. Kiemelt célcsoport a mikro-, a kis- és a középvállalkozói réteg. Idetartoznak azok az új kihívások, amelyek például a munkavállalók egyre magasabb életkorával járnak. A demográfiai változások miatt megoldást kell találni arra, hogy miként lehet az idősebb dolgozók fizikai és lelki egészségét megőrizni.
Az új vegyi anyagok használata, az új technológiai megoldások térhódítása, a megváltozott munkaképességű munkavállalókat és az egyéb sérülékeny csoportba tartozó munkavállalókat érintő kockázatok külön figyelmet és célzott fellépést igényelnek. Lapunk úgy tudja, hogy a szeptember 6-i VKF-en szó lesz a vasárnapi munkavégzés új szabályozásáról is, az érdekképviseleteknek várhatóan ekkor mutatja be a kormány az elképzelését.
Európában is rossz a helyzet
Sokat romlott az utóbbi években a munkavédelmi helyzet az Európai Unióban, ráadásul a munkavállalók sokszor nem is jelzik a balesetet, mivel féltik a munkahelyüket – mondta keden Viktor Kempa, az Európai Szakszervezeti Intézet szakértője a távirati irodának az intézet Magyar Szakszervezeti Szövetséggel közösen tartott fórumán. Az uniós tagállamokban becslések szerint 2010–2011-ben kétszázezren szenvedtek munkahelyi balesetet vagy haltak meg a munkával összefüggő betegségben. A szakértő hozzátette: a nagyszámú, munkavégzéssel kapcsolatos rákos megbetegedés okozta elhalálozás 54 százaléka megelőzhető lett volna. A munkahelyi balesetek, betegségek miatt a világ GDP-jének négy százaléka megy kárba. (MTI)