Egyre többször kerül elő a híradásokban, hogy elszállnak az építkezések, beruházások költségei. Az építőipart is érintő bérfejlesztések mellett a beruházók ezekben az esetekben leginkább a kiadásaik növekedésére, többek között az alapanyagok jelentős drágulására hivatkoznak. Ez erőteljesen jelentkezik a meginduló lakásépítéseknél, ahol már egyes fejlesztések csúszásáról, sőt bedőléséről is lehet hallani, nemcsak a korlátozottan rendelkezésre álló kapacitások miatt, hanem azért is, mert a költségek emelkedése miatt a fejlesztő sok esetben visszalép.
Nagy értékű infrastrukturális beruházásoknál is jelentkezik a probléma, hiszen sokat ezek közül engedélyezési tervek alapján áraztak be akár évekkel ezelőtt, ám számos ilyen, becslés szintű árazást az áremelkedés mára irreálissá tett. Erről beszélt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) május eleji tisztújításán Koji László régi-új elnök is, aki szerint az építőiparnak ugyanolyan problémát jelent a háttériparágak áremelése, mint a megrendelőnek.
Koji László felhívta a figyelmet, hogy az építéskor az építőipari kivitelezés értéke csak 30 százalékot tesz ki, az ár kétharmadát viszont az anyagipar, valamint a szállítási, banki és egyéb költségek adják. A szakszövetség elnöke a statisztikai hivatal adataira hivatkozva hangsúlyozta: az idei első negyedévben az építőipar átlagosan mindössze 4 százalékkal tudta emelni az árait, egyedül a lakásépítéseknél volt nagyobb mértékű a drágulás, mintegy 7-8 százalékos.
– Nem történt nagyobb áremelkedés az építőanyagok piacán, az egyes iparági tagszövetségeinktől kapott jelzések alapján átlagosan 5-8 százalékkal drágultak éves összevetésben a termékek. Ez kevesebb annál, mint amennyivel gyártói oldalon a bérek, valamint egyes alapanyag- és nyersanyagárak az idén megnövekedtek – mondta lapunknak Vidor Győző, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke. Szerinte a kivitelezési költségek meglódulását nem az alapanyagiparon kell számon kérni, annak egyik oka többek között a szakemberek megemelkedő bérezése és bérigénye.
Vidor Győző ugyanakkor elismerte, vannak olyan termékek, amelyek ára valóban jelentősen megnőtt. Ezek közé tartozik a betonacél, amely gyakorlatilag a kétszeresére drágult az elmúlt időszakban. – A betonacél drasztikus áremelkedése világpiaci folyamatokkal magyarázható. Ezt beépített tonnánként szokták elszámolni, s mivel mind az alapanyag, mind a beépítés költsége jelentősen nőtt, ebből jön ki ez a mértékű drágulás – magyarázta Vidor Győző.
Hozzátette, szintén jelentősebb árnövekedés volt az úgynevezett EPS-alapú hőszigetelők piacán. Ennek oka, hogy e szigetelőanyagok nyersanyagárai lényegesen többe kerülnek ma, ráadásul a kereslet is számottevően megnőtt irántuk. A MÉASZ elnöke hangsúlyozta, tisztában vannak a kivitelezők nehéz helyzetével, hiszen sokszor árat kellett mondaniuk „egy valamikor megkezdődő építkezésre”, majd azzal találták szembe magukat, hogy a tényleges munkakezdéskor az alvállalkozók már csak nagyobb összegért vállalják el a munkát.
Vidor Győző ugyanakkor hangsúlyozta, hiányra semelyik építőanyagból vagy építési termékből nem kell számítani. Egyes esetekben a szállítási határidők ugyan nőhetnek, de ez önmagában nem jelentheti az átadások késését. – A válság éveiben a gyártók sok kapacitásukat leállították, ezek újranyitása jó néhány esetben már folyamatban, vagy legalábbis tervben van – jelezte az elnök, hangsúlyozva, hogy szinte minden termék megrendelésállománya számottevően nőtt az idei év első felében, és erre van kilátás továbbra is.