A szeptemberi előrejelzéshez képest előbbi 0,3, utóbbi 0,2 százalékos emelést jelent. A jegybank ezúttal már 2020-ra is közölte várakozásait, ekkorra 2,7 százalékos GDP-bővülést prognosztizálnak; 2019-re nézve nem változott a korábbi, 3,2 százalékos számítás.
Az előrejelzés időkeretének kitolásából az is látszik: az MNB 2020-ra várja, hogy éves szinten elérhető legyen a 3 százalékos középtávú inflációs cél. Ez várhatóan további alapot ad a jegybanknak, hogy a nemzetközi trendekkel szembemenve kitartson az eddigi lazításra irányuló, a pénzbőséget biztosító politikája mellett.
Ezt tükrözi egyébként az MNB döntéshozó testületének tegnapi, idei utolsó rendes kamatdöntő ülése, ahol a fő kamatfeltételeken nem változtattak, maradt a 0,9 százalékos alapkamat, csakúgy, mint a piac működése szempontjából jóval fontosabb egyéb kamatfeltételek.
Ezúttal újabb intézkedések bejelentéséről sem döntött a monetáris tanács, illetve péntekre ígért részleteket a novemberben bejelentett új eszközeiről.
– A tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását – áll a jegybanki döntéshozóknak a piaci szereplők által már jól ismert iránymutatásában.
A korábbinál némileg nagyobb, 3,9 százalékos növekedést vár 2017-re a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is, jövőre pedig 3,7 százalékos GDP-növekedést. Közleményükben kiemelték: a háztartások fogyasztási kiadása a harmadik negyedévben a várakozásoknál némileg jobban, 4,7 százalékkal nőtt.
A prognózis alapján éves szinten a növekedés 4,3 százalékos lehet. Ezt elsősorban a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének növekedése segítette elő, azaz nem a lakosság túlzott eladósodása, szemben a válság előtti időszakkal.
A nettó bérek az első kilenc hónapban 12,8 százalékkal nőttek, ami a Századvég Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint megegyezik a bérek egész évre várt növekedésével. Jövőre a nettó bérek a gazdaságkutató előrejelzése szerint 8,6 százalékkal növekedhetnek.
A bérek növekedését a munkaerőhiány mellett a szociális hozzájárulási adó idei öt és jövő évi 2,5 százalékpontos csökkentése, az állami szféra bérrendezései, a minimálbér, valamint a garantált bérminimum idén 15, illetve 25, míg jövőre 8, illetve 12 százalékos emelése segíti elő. Ugyanakkor mivel a munkanélküliségi ráta a harmadik negyedévben a tavalyi 4,9 százalékról 4,1 százalékra mérséklődött, ezért az érdemi béremelkedés nem járt foglalkoztatási áldozattal.
A Századvég elemzésében arra is rámutatott, hogy van még mód a foglalkoztatás növelésére, habár a rendszerváltás óta nem dolgoztak ennyien. Ugyanakkor a második negyedévben a foglalkoztatottsági ráta még így is elmaradt a cseh adatoktól.
A gazdaságkutató előrejelzése szerint a beruházások növekedése az idén 21,7, míg jövőre 6,2 százalékos lehet. A beruházások idei jelentős bővüléséhez a gyenge bázisidőszaki adat mellett az új uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználása, valamint a magánszféra beruházásai járulnak hozzá.
Szintén támogatja a beruházásokat a lakásépítések bővülése, melyet nagyban elősegít a családi otthonteremtési kedvezmény mellett az új lakások kedvezményes áfakulcsa.
Bár a beruházások és a kedvező európai konjunkturális helyzet nyomán 2017-ben az export várhatóan 6,8, 2018-ban pedig 5,4 százalékkal nő, a fogyasztás és a beruházás importigénye ennél magasabb növekedést eredményez a behozatalban: 2017-ben várhatóan 10,1, 2018-ban pedig 5,6 százalékosat. Így tehát a külkereskedelmi egyenleg alakulása 2017-ben jelentősen fékezi a GDP növekedését.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa szerint az infláció 2017-ben 2,4, míg 2018-ban 3 százalékos lehet, azaz a Magyar Nemzeti Bank inflációs célját tartósan elérheti. A monetáris politika tekintetében az előrejelzés a laza monetáris kondíciók fennmaradásával számol. Az MNB részéről szigorítás csak akkor várható, ha az Európai Központi Bank is szigorít.