Európában Németország használja ki leginkább azt a jelenséget, hogy a nagyjából egységesített árampiacon gyakorlatilag bármerre áramolhat a villamos energia. Az ország északi szélparkjaiban termelt áramot – belföldi hálózati kapacitás híján – Lengyelországon és Csehországon keresztül juttatja el a déli országrészekbe. A délen megvásárolt északi zöldáram a fizika törvényeinek megfelelően a kisebb ellenállás felé áramlik, jelen esetben előbb Németország nagyobb szabad kapacitásokkal rendelkező keleti szomszédaihoz, majd onnan kerül a tényleges fogyasztóhoz. A gondot az okozza, hogy a két érintett ország emiatt nem úgy és nem akkor vásárolhat áramot a tőzsdén, amikor kedvező az árfolyam, hiszen a német áram leterheli az infrastruktúráját.
Hasonló okok miatt Európában 2014-ben egymilliárd euróval kisebb volt az áramkereskedelem mértéke a lehetségesnél. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tanulmányából kiderül, hogy térségünkben 2011 óta növekszik a nem szándékolt áramlások mértéke. Az európai ügynökség szerint a szlovák–magyar határon mintegy 40 millió euró lehetett a veszteség 2014-ben. A magyar rendszerirányító, a Mavir Zrt. arról tájékoztatta lapunkat, hogy a hazai, úgynevezett hurokáramlások pénzbeni hatása nehezen számszerűsíthető, ráadásul a hazai kereskedések is okozhatnak gondokat más határokon. Bár a nem szándékolt terhelések óráról órára széles határok között változhatnak, általában 1000 megawatt alatt maradnak – tette hozzá a Mavir.
A nem tervezett áramlások mértékét több tényező befolyásolja: hosszú távon a nemzetközi és nemzeti szabályozási környezet, rövid távon pedig az aktuális villamosenergia-piaci, hálózati viszonyok a meghatározók. Az ebből eredő hurokáramlások különböző megelőző és beavatkozó intézkedésekkel azonban korlátozhatók. Németország keleti határain például már folyamatban vannak az áramlást mérséklő beruházások.
A hurokáramlások kihívást jelentenek, szélsőséges esetben akár az üzembiztonságot is kockáztatják, de el kell fogadni a létüket, mert a nemzetközi együttműködés velejárói. A kockázat a kiszámíthatatlanságukban rejlik. A Mavir eddig sikeresen kezelte a nem szándékolt áramlásokat, így azok nem veszélyeztették az üzembiztonságot. Számos európai koordináló társaság, köztük a Mavir is a szabályozási környezet javításában látja a megoldást. A cél ugyanis az egységes villamosenergia-piac kialakítása a kontinensen. Jelenleg egy olyan módszertanon és informatikai rendszeren dolgozik a Mavir más rendszerirányító társaságokkal, amellyel az áramlás alapján határozható meg a kapacitáskiosztás. Ez biztosíthatja, hogy a villamosenergia-kereskedés előnyeit kihasználva az egyes országok az üzembiztonságot is megtarthassák.