Bár közvetlen gazdasági kárt már nem okoz az orosz importtilalom a magyar agrár-élelmiszeriparnak, az ágazat fejlődési ütemét alaposan visszavetette az embargó. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában jelezte: a 2014-ben bevezetett orosz tilalom hatása az elmúlt évek során fokozatosan gyengült, és mára szinte semmilyen hatással nincs az agrárkivitelre.
Az embargó okozta első sokkot követően a kormány és az érintett ágazatok szereplői is azon kezdtek el dolgozni, hogy új piacot találjanak a bennragadt árunak. Az erőfeszítések hamar eredményre vezettek: az embargós termékek körében az export már 2015-ben 12,7 millió euróval nőtt 2013-hoz képest, míg 2016-ban további hét százalékkal gyarapodott.
Eközben az agrárbehozatal csupán öt százalékkal, 80 ezer euróval nőtt. – Reményeink szerint a pozitív trend folytatódik, a nemzetközi termékpiacokon jelenleg tapasztalható kereslet minden fontos hazai ágazat számára jó hír. Egy esetlegesen enyhülő vagy a jövőben megszűnő orosz behozatali korlátozás pedig további lehetőségeket jelenthet a termelőknek – emelte ki a miniszter.
Az elmúlt időszakban tehát sikerült az orosz piacról kiszoruló magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek helyet találni a világban. Ez a munka azonban jelentős energiákat emésztett fel.
Az európai szintű válsághelyzetek kezelése gyakorlatilag teljes mértékben elvette a fejlődés lehetőségét, mivel a szereplők kénytelenek voltak az erőforrásaikat kármentésre, a keletkezett veszteségek kezelésére, racionalizációra és új piacok felkutatására fordítani. – Az importtilalommal érintett ágazatok teljesen más fejlődési pályát futhattak volna be az elmúlt három év alatt, ha nincs az embargó – mutatott rá Fazekas Sándor.
A tárcavezető szerint nehezen becsülhető, de nyilvánvaló, hogy ha ezeket az erőforrásokat legalább részben fejlesztésre lehetett volna fordítani, akkor ma stabilabb, versenyképesebb és perspektivikusabb lehetne az érintett ágazatok helyzete.
A legnagyobb gazdasági kárt egyébként sem közvetlenül az importtilalom miatt kellett elszenvedniük a hazai vállalkozóknak. A magyar kivitel ugyanis szinte eltörpül az Európai Unió legnagyobb tagállamaiból útnak induló export mértéke mellett. A legsúlyosabb problémát az embargó miatt az unió belső piacán feltorlódott áru okozta, a túlkínálat ugyanis alaposan leverte az árakat, a tej- és a sertéspiacon hosszú ideig elhúzódó válságot generálva.
Mára azonban rendeződött a helyzet, a nagyobb nyugat-európai tagállamok egyre növekvő mennyiségben szállítanak húst, valamint húskészítményeket és tejet Kínába. Ennek köszönhetően az élőállatok felvásárlási ára is meredek emelkedésnek indult, ahogyan a nyers tejet is jóval drágábban veszik át a feldolgozók. A zöldség-gyümölcs ágazatban is kiépültek az új piacok, a lengyelek ma nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt szállítanak Kanadába és az Amerikai Egyesült Államokba, emellett Anglia és a Közel-Kelet irányába is bővült az exportjuk.
Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős biztosa korábban arról beszélt: a német veszteségek is azt mutatják, hogy az embargó nem érte el a célját és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nemcsak Bajorországnak, de egész Németországnak komoly veszteségeket kellett elszenvednie.
A területért felelős bajor államtitkárral folytatott megbeszélésen ugyanis kiderült, hogy a német gazdák egymilliárd eurónál is többet veszítettek az orosz importtilalom bevezetése miatt, ebből a bajor gazdák kára 200 millió eurót tesz ki. Az embargó bevezetéséig ugyanis Bajorország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere Oroszország volt, amely ma már csak a 14. helyen áll.