Magyarország legnagyobb, szén-dioxid-kibocsátás-mentes villamosenergia-termelője a paksi atomerőmű, és a jövőben is ezt kívánjuk fenntartani.
E kibocsátás csökkentése minden európai uniós tagországnak kötelessége –mondta Aszódi Attila, a paksi beruházásért felelős kormánybiztos.
– A magyar fél több mint 11 ezer biztonsági követelményt fogalmazott meg, a tervezés során az orosz félnek ezeket be kell tartania éppúgy, mint a hazai jogszabályokból és a nemzetközi követelményekből adódóakat is. Az új blokkoknak a korábbiaknál sokkal szigorúbb biztonsági előírásoknak kell megfelelniük – tette hozzá Aszódi, igyekezve eloszlatni az Eszéken megjelentek aggodalmait. – A radioaktív tevékenység normál üzemmód esetén jelentéktelen. Az üzemzavari kibocsátások a harmadik generációs reaktoroknál rendkívül kis mértékűek, a nukleáris tevékenységnek az aktív és passzív biztonsági rendszerek révén bent kell maradnia a létesítményen belül. Három kilométeres körön kívül óvintézkedésekre sem lehet szükség. A maximális sugárzási terhelés nem haladhatja meg egy fogorvosi röntgenét – állítja a kormánybiztos.
A 2011-es fukusimai katasztrófa tapasztalatait is felhasználja a biztonsági tervezés. Paksnak továbbá azt is ki kell bírnia, ha rázuhan egy utasszállító repülőgép. – Amikor Paks környékén jártam osztrák környezetvédőkkel, nem találtam éppen fényesnek, amit ott láttam. Időnként nagy atomkatasztrófák következnek be a világban. Nincs százszázalékos biztonság. Egy ilyen létesítményt létező fenyegetésként kell felfogni – osztotta meg aggályait az eszéki meghallgatáson egy horvát férfi. Egy környezetvédő nő az atomtemetővel kapcsolatban érdeklődött, a nukleáris lobbi tevékenységét sejtve a hatástanulmány hátterében. – Magyarországon épült már földfelszín alatti nukleáris lerakó a kis és közepes aktivitású hulladéknak. A nagy aktivitásúak elhelyezésére a Nyugat-Mecsekben lenne lehetőség, de döntés még nem született. A kiégett üzemanyag-kazettáknak átmeneti tárolót tervezünk Pakson, de lehetőség lehet Oroszországba szállításukra is – felelte a kormánybiztos. Másvalaki a horvát civilek közül térképeket hiányolt: látni akarta volna, milyen messze él ő Pakshoz, illetve a Nyugat-Mecsekhez képest.
Összesen tizenegy európai ország jelezte, hogy igényt tart ilyen lakossági fórumokra a paksi atomerőmű fejlesztésével kapcsolatban. Egy 1991-es egyezmény írja elő a nemzetközi környezeti hatásvizsgálatok készítését; ennek jegyében tartják a külföldi közmeghallgatásokat is. Magyarországon már lefolytattak ilyet: májusban a Paks környéki lakosság jellemzően pozitívan állt a fejlesztéshez. Külföldön, így e hét közepén Bécsben, az atomellenes Ausztria fővárosában már tiltakozások is elképzelhetők helyiek vagy nemzetközi környezetvédelmi aktivisták részéről. A tervek szerint 2018 és 2024 között épülhet meg az erőmű 5-ös, illetve 6-os blokkja, majd 2025–26-ban kezdhetik meg az áramtermelést.