A 2008-as gazdasági világválságot – aminek első jelei már 2007-ben is látszottak – az Európai Unión belül Magyarország kezelte a legsikeresebben, az eddig meghozott lépések világviszonylatban is kimagaslóak – jelentette ki tegnap a közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Mint elmondta, a 2010-ben hatalomra került, kétharmados parlamenti többségű kormány arra az elhatározásra jutott, hogy ezt a politikai stabilitást strukturális reformok bevezetésére használja, azzal együtt, hogy az ilyeneknek rövid távon nagyobb a költségük, mint a hasznuk. Ez utóbbi csak középtávon érzékelhető. Ennek része volt, hogy a személyi jövedelemadó csökkent, egykulcsos lett az adósáv, emellett pedig a kieső bevételeket a fogyasztást terhelő adókból, illetve egyes iparági különadókból fedezte a költségvetés.
Matolcsy összehasonlította a magyar megközelítést a válságot leginkább megsínylő többi államéval, az unió déli tagjaival, Portugáliával, Spanyolországgal és Olaszországgal. Ott hagyományosnak mondható, megszorításokra épülő válságkezelési módszert alkalmaztak. Matolcsy elmondása szerint ezzel csak tovább mélyítették a válságot, a költségvetés helyzete nem javult, társadalmi elégedetlenség lett a következménye, amibe több kormány is belebukott. Ami külön fontos, hogy a megszorítások tovább növelték a munkanélküliséget, míg Magyarországon a foglakoztatás évről évre nőtt. Matolcsy megjegyezte, a hagyományos válságkezelés az eurózónában máshol sem hozta meg a hozzá fűzött eredményeket, miután az eredeti élénkítő, lazító lépéseket szigorítások követték, és ez eredménytelennek bizonyult.
Matolcsy hangsúlyozta, a magyar válságkezelés azért lehetett végül sikeres, mert hazánk nem tagja az eurózónának. Amennyiben közös monetáris és pénzügyi szabályok vonatkoztak volna ránk is, úgy nem lett volna meg az a lehetőség, hogy az euróövezet válságkezelési elképzeléseivel szembemenve egy teljesen más utat járjon be az ország.